TrendaLelke

Fotó: Kovács László

Irány a madárles!

Nagy területű, nyílt vízfelszín és egy költősziget várja a tavasszal visszaérkező madárcsapatokat a tiszaalpári Nagy-tónál. Mi pedig bármikor belepillanthatunk a madárparadicsom életébe - a tó ugyanis évente több száz pár madárnak (nagykócsag, vörösgém, bakcsó, kanalas gém) ad otthont, és ide járnak táplálkozni a környéken költő rétisasok is, valamint a vonulási időszakban sok szárnyas száll meg itt. Egy nagyszabású beruházásnak köszönhetően immár a vízszint is szabályozható, így már mondhatni 4 csillagos a tollasok üdülőövezete - megkapja hamarosan az ötödiket is, mert még várható némi “parkosítás”, hogy a gémfélék is kedvező feltételeket találjanak a költéshez.

Nem dicsekvés, de nekünk a keddi sajtótájékoztató alkalmával lehetőségünk nyílt közelebbről szemügyre vételezni, hogyan is élnek madárék a túlparton, úgyhogy egy jó tanács: távcsövet mindenképp érdemes bedobni a hátizsákba, mielőtt Tiszaalpárra indulnánk túrázni!

A madárhad persze számos élőlénnyel osztozik a területen: a tavak széléről különböző színű és méretű brekik ugrándoznak a vízbe, majd merednek ránk, várva, mikor csücsülhetnek vissza a partra és ejtőzhetnek tovább a napsütést élvezve. Érdemes megosztani a figyelmünket a táj fürkészése és a léptünk vigyázása között, ugyanis a trükkös békák képesek a frászt hozni az emberre, amikor a vastag földrepedésekből egyszercsak farkasszemet néz velünk egy különös szempár. Hasonló pulzusemelkedést válthat ki a váratlanul elénk kúszó vízisikló is vagy a kamikaze módjára repülő óriásszitakötő.

A sajtótájékoztató végeztével ez a hatalmas mocsári teknős lopta el a show-t, amikor kis híján rálépve megpillantottuk az út porában evickélve.

Nem muszáj üres kézzel távoznunk: a hozzá értők gyógynövényeket és gombákat gyűjthetnek, a kreatívkodók pedig óriáskagylókat és színes csigaházakat.

Ilyen volt egy Árpád-kori faluban élni

Tiszaalpár és térsége a bronzkor időszakától bizonyítottan lakott volt, bizonyítja ezt az itt talált régészeti leletek és lelőhelyek sokasága. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2000-ben épített Árpád-kori falurekonstrukciójának az állapota az évek során nagyon leromlott, most újra régi fényében tündököl. Az apró skanzen a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg, az eredetihez képest kissé zsúfolt formában, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el.

Itt viszont nem kell ekkora területet besétálnunk ahhoz, hogy visszarepüljünk az időben, és beleképzeljük magunkat egy akkori háziasszony életébe ahogy épp merítjük a vizet a vesszőbéléses kútból vagy sütjük a lepényt a kemencében, majd a nádtetővel borított veremházban nyugovóra térünk.

A bemutatóhely nyitvatartása:

• április 1-jétől október 31-ig, hétfőtől vasárnapig, 9.00 és 16.30 között
• november 1-jétől március 31-ig a bemutatóhely zárva tart (Tiszaalpár Önkormányzata előre bejelentkezett csoportok és helyben jelentkező látogatói igény esetén biztosítja a megtekintést)
• egy évig biztosan ingyenesen látogatható

Fotó: Kis Ferenc

Az skanzen és a tőle karnyújtásnyira található bronzkori földvár együttesének meglátogatásával időutazást tehetünk a múltba, miközben a várdomb tetejéről a Duna-Tisza köze egyik legszebb panorámája, az Alpári-rét tárul a szemünk elé. Ha pedig innen visszapillantunk a másik dombra, fölénk magasodik a barokk templom. Így alkot tökéletes összhangot az ember és a természet Tiszaalpáron… Megtekintését erősen javasoljuk! ;)

Galéria

Kovács László -  Foto Designest

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!