TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ PROGRAM \ Új, hiánypótló könyv méltatja Kecskemét szecessziós építészeti örökségét
02
2019 okt.

Új, hiánypótló könyv méltatja Kecskemét szecessziós építészeti örökségét

 

Ifj. Gyergyádesz László: Kecskemét szecessziós építészete I. - Modern és magyaros c. könyvében olyan emlékekről olvashatunk, mint például a Városháza, Lechner megvalósulatlan víztornya, a Cifrapalota, Balatoni Farkas Ignác sírkápolnája a Szentháromság temetőben, Kada Elek polgármester hunyadivárosi nyaralója, vagy a már lebontott II. városi bérház az egykori „Don-kanyarban”. A szerző egyes emlékeket elsőként mutat be részletesebben, de természetesen a már szélesebb körben ismert épületekről is olvashatóak benne újdonságok. A könyvben korabeli képeslapok, fotográfiák, tervrajzok, sőt térkép és légi felvétel is segíti az olvasókat abban, hogy minél inkább otthon érezhessék magukat a századfordulós Kecskeméten, a város „aranykorában”.

 

 

 

Ifj. Gyergyádesz László: Kecskemét szecessziós építészete I. - Modern és magyaros

 

A könyvbemutató helyszíne: Cifrapalota Pávás terme, Rákóczi út 1.

Időpontja: 2019. október 8., 16:00

 

Köszöntőt mond: Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét MJV polgármestere

A kötetet bemutatja: Keserü Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész, az MMA rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritusa és a szerző, ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, Móra Ferenc-díjas főmuzeológus, a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Osztályának vezetője

A bemutató háziasszonya: Danyi Judit, a kecskeméti Katona József Színház Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett, Katona József- és Domján Edit-díjas színművésze

Kiadó: Kecskeméti Katona József Múzeum és a Kecskeméti Lapok Kft. Könyvkiadó

A könyvbemutató napján a kötet 25 %-os kedvezménnyel vásárolható meg.

 

 

Egyedülálló összefoglaló született!

Kecskemét azon települések közé tartozott, ahol az urbanizáció nem a kiegyezés utáni általános konjunktúra idején, hanem a millennium és az azt követő években teljesedett ki, így a városképet elsődlegesen már nem a historizmus, hanem a századfordulós-szecessziós építészeti irányzatok határozták meg.

Különösen igaz ez Kecskemét különleges főtéri építészeti együttesére, amely ennek köszönhetően a Trianon utáni Magyarországon egyedülállónak számít, mivel legközelebbi rokonai (pl. Szabadka, Marosvásárhely, Nagyvárad) ma már határainkon túl találhatóak.

Kada Elek polgármester 1912-ben (Az újra épülő Kecskemét. In: Vasárnapi Újság, LIX, 1912/27. p. 540.) a korszak „monumentális jellegű” építkezéseivel kapcsolatban kiemelte, hogy „a hatóság nagy súlyt helyezett arra, hogy azokban a magyar építő művészet legújabb irányai jellegzetes kifejezést nyerjenek”. Ennek eredményeképpen is jöhetett létre az az építészek és művészettörténészek által több alkalommal is örömmel üdvözölt lehetőség, hogy a kecskeméti épületeken, különösen a főtérieken, szinte valamennyi szecessziós építészeti irány, korszak – egyes esetben akár közvetlenül egymás mellett – tanulmányozható.

Közülük hármat érdemes külön is kiemelnünk a képviselőikkel, műveikkel egyetemben: Lechner Ödön Kecskeméthez kötődő több évtizedes tevékenységét (pl. Városháza); a mester követőit a 20. század első éveiben, köztük Márkus Gézát (pl. Cifrapalota) és a Komor Marcell – Jakab Dezső párost (pl. Iparos Otthon); s az ún. „Fiatalok” elnevezésű csoportot az 1910-es évek elején Mende Valérral (pl. Luther-udvar) és a Jánszky Béla–Szivessy Tibor párossal (pl. művésztelepi épületegyüttes). De természetesen nem feledkezhetünk meg az említett csoportokhoz, irányzatokhoz lazábban kapcsolódó, vagy azokon kívül eső emlékekről, építészekről, így például Korb Flórisról (Népbank), vagy Löllbach Kálmánról (Állami Főreáliskola) sem.

 



A kétnyelvű (magyar és angol) könyv hiánypótló jellegű, ugyanis Kecskemét országosan is kiemelkedő jelentőségű szecessziós építészeti emlékanyagáról eleddig nem jelent meg önálló, összefoglaló igényű kiadvány.

Az októberben kiadott első kötetben (a 2. a jövő év nyarán várható) olyan emlékekről olvashatunk, mint például a Városháza, Lechner megvalósulatlan víztornya, a Cifrapalota, Balatoni Farkas Ignác sírkápolnája a Szentháromság temetőben, Kada Elek polgármester hunyadivárosi nyaralója, vagy a már lebontott II. városi bérház az egykori „Don-kanyarban”. A szerző egyes emlékeket elsőként mutat be részletesebben, s természetesen a már szélesebb körben ismert épületekről is olvashatóak és láthatóak benne újdonságok, pontosítások.

A könyvben leírtakat gazdag illusztrációs anyag támasztja alá, így korabeli képeslapok, fotográfiák, tervrajzok, sőt térkép és légi felvétel is segíti az olvasókat abban, hogy minél inkább otthon érezhessék magukat a századfordulós Kecskeméten, a város „aranykorában”. A sorozat (A kecskeméti főtér történelmi épületei) szerkesztési elveinek (a szöveg folyamatossága, olvasmányosság és sok képi információ) megtartása mellett – a műfaji és terjedelmi korlátok ellenére – a könyv tudományos célokkal is íródott, hogy az eddigieknél biztosabb alapot nyújtson a további kutatásoknak, lehetőleg minimálisra csökkentve a hibás datálásokat, elnevezéseket, az egyes épületek tervezőinek és társalkotóinak téves beazonosítását.

 

Ismerd meg jobban a könyv szerzőjét, ifj. Gyergyádesz László művészettörténészt

Az ELTE művészettörténet szakán végzett. 1997 augusztusa óta dolgozik a Kecskeméti Katona József Múzeumban, melyen belül a képzőművészeti osztály vezetője. 1998–2011 között a múzeumi tevékenységével párhuzamosan a Debreceni Egyetemen is tanított. 2004-től a Tűzzománcművészek Magyar Társaságának, 2006-től pedig a Magyar Animáció Háza alapítványi kuratóriumának elnöke. (Az utóbbi műfajban tett eddigi egyetlen kirándulásaként művészettörténeti szakértőként működött közre 2007 és 2009 között Neuberger Gizella Vizitáció c. animációs filmjében, amely MS Mester híres képét dolgozta fel.)

Eddig mintegy 250 kiállítás kurátora volt. Közülük a legismertebbek az általa elindított Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálék (I–IX., 2002–2018), melyhez kapcsolódva sikerült egy jelenleg már több mint 400 darabot számláló, speciális gyűjteményi egységet létrehozni a kecskeméti múzeumon belül. Ebből a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető kollekcióból már több helyen (pl. Budapest, Szent István Bazilika; Vigadó Galéria; Klebelsberg Kultúrkúria; Tihanyi Bencés Apátság; Pécsi Galéria) rendezett egy-egy válogatást a kortárs hazai keresztény tematikájú művészet legjobb alkotásaiból.

Eddig 25 önálló, vagy társszerzőként jegyzett könyve jelent meg, így pl. Tóth Menyhértről, Lantos Ferencről, Mednyánszky Lászlóról, Farkas Istvánról, a kecskeméti színházról, zsinagógáról és a Cifrapalotáról, ill. Kecskemét más építészeti emlékeiről. Publikációs listája meghaladja a 300 tételt (tanulmányok, katalógusok, lexikon szócikkek stb.), melyek többnyire a szakterületeihez (keresztény ikonográfia, Tóth Menyhért életműve, a zománcművészet története és kortárs jelenségei, Kecskemét egyházi és századfordulós-szecessziós építészete, 20. századi és kortárs magyar képző- és iparművészet) kapcsolódnak.

2015-ben kimagasló muzeológiai tevékenységének elismeréséül az emberi erőforrások minisztere Móra Ferenc-díjban részesítette.

 

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Értékelés:
(1 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449