TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ PROGRAM \ 10 dolog, amit tutira nem tudtál a “puszták metropolisáról”, vagyis Kecskemétről
16
2019 dec.

10 dolog, amit tutira nem tudtál a “puszták metropolisáról”, vagyis Kecskemétről

 

Így kell kinéznie egy helytörténeti kiállításnak 2019-ben - ezt írnánk, ha röviden akarnánk összegezni a Cifrapalota Kecskemét 650 c. tárlatát. Már többször végigjártuk, de még mindig találunk benne újdonságot, kacagnivalót, apró, izgalmas történelemmorzsát a városról és az egykori kecskeméti életérzésekről. Összeszedtünk belőle 10 - szerintünk - meghökkentő, érdekes, kevésbé ismert szösszenetet.

 

 

 

1. Kicsit túltolták anno a Szabadidőközpont terveit…

El sem tudnánk Kecskemétet képzelni zöld tüdeje, avagy a Benkó Zoltán Szabadidőközpont nyújtotta sportolási, pihenési és romantikázós lehetőségek nélkül. A záportározó tórendszert 1976-tól kezdték el kiépíteni, a kitermelt földből pedig megépítették a csodaszép panorámát kínáló Vízműdombot. Hogy mi mindennel akarták feldobni a parkot, nos, erre egészen vad elképzelések is születtek. Soroljuk, mennyi ötlet szerepelt a Benkó Zoltán Szabadidőközpont egykori tervrajzán, hogy mindenki összevethesse a mostani állapottal:

  • Bevásárlóközpont
  • Hotel
  • Fedett sportközpont
  • Kishajó-állomás
  • Kemping
  • Kilátó
  • Eszpresszó
  • Csónakkikötő
  • Evezős sportok
  • Étterem
  • Strand
  • Horgászhely
  • Játszótér
  • Minigolfpálya
  • Pihenőhelyek
  • Sétautak
  • Skanzen
  • Szánkózóhely
  • Szörf-vitorlás
  • Tekepálya
  • Teniszpálya
  • Tűzrakóhelyek
  • Úttörőtábor
  • Vadaskert
  • Vízimadár-fészkelőhelyek
  • Wc-mosdó

 

 

2. Vajon volt kolerás beteg, aki megitta ezt a csodateát?

1831 júliusában kolerajárvány dúlt Kecskeméten. Mint a kézzel írt receptből kiderül, a kórral járó görcsöket egy megdöbbentő összetevővel felturbózott kamillateával próbálták enyhíteni.

 

 

3. Kecskemétnek minden létező rosszból kijutott, de az összes katasztrófa, nehézség után talpra állt!

Földrengés, jégkár, járványok, törökök, homokveszedelem, tűzvészek…

“1794. július 10-én igen erős szél fújt. A budai kapunál, egy kovács műhelyéből szikra csapott fel s tűzvész kerekedett! A város uralkodó szele északnyugati, mely a tüzet viharos gyorsasággal terjesztette.”

A tűzvész hatalmas pusztítást végzett:

  • 3 óra alatt leégett a város nagy része,
  • kb. 920 ház és 20 szárazmalom.
  • A tűzvész 1350 családot tett tönkre.
  • A kár kb. 267.065 Ft volt.

Ennek hatására komoly tűzvédelmi intézkedéseket hozott a város, például a szalma és nád födte tetőket cserépre cserélték, de a pipásokat is megregulázták: 3 forint vagy 24 “pálcza” büntetés járt annak, aki mondjuk a széna padláson rágyújtott.

 

 

4. Hány kapuja volt pontosan Kecskemétnek?

A Budai kapu a mai napig él a köztudatban, fontos tájékozódási pont, ha valakit azon a környéken szeretnénk elnavigálni. Tudtad azonban, hogy összesen 9 kapu ölelte át a városmagot?

 

 

5. A pestisjárvány a kecskeméti lakosság harmadát a másvilágra küldte

1738-ban előbb a balkáni hadszíntéren ütötte fel fejét a betegség, amit aztán a hazatérő katonák magukkal hoztak. A járvány terjedése miatt betiltották a kereskedők utazását, lezárták a dunai és a tiszai átkelőket, korlátozták még a postaszolgálatot is, a fertőzésgyanús személyeket pedig karanténba zárták. 1739 januárjában Kecskeméten is megjelent a kór, a várost ezért elvágták a külvilágtól. Kb. 20 ezer lakosból közel 6200 személy, vagyis a város lakosságának harmada meghalt a pestisjárványban. Számukra megnyitották a református Ó-temetőt és a katolikus Szentháromság temetőt. Csak 1740-ben lélegezhetett fel Kecskemét. A pestis emlékére ezután a városlakók felállíttatták a Szentháromság-szobrot.

 

 

6. Minden ötödik kecskeméti a “Szécsényiben” lakik

A mindennapokban csak „Szécsényinek” nevezett lakótelep valójában csak egy része Kecskemét III. kerületének, amit Széchenyivárosnak neveznek. Valójában ide tartozik a Széchenyi körúton belüli Belső Széchenyiváros, a Villanegyed, a lakótelepi rész, és a sorházas beépítésű Hollandfalu, illetve a csatlakozó Máriahegy kertes övezetének egy része is. A széchenyivárosi a legnagyobb lakótelep Kecskeméten, közel 9000-es lakásszámával képes a város lakosságának ötödét befogadni, népességszámát tekintve csak a történelmi belváros előzi meg Kecskeméten, de országosan is a nagyobbak közé tartozik.

 

7. Még a MAMBÓ magnó is kecskeméti!

1961-ben indult meg a MAMBÓ magnók gyártása a BRG kecskeméti gyáregységében. Lehet, hogy még nálatok is leledzik egy a padláson?

 

 

8. Na, vajon melyik város volt Jókai Mór szerint a “puszták metropolisa”?

Így ír az 1840-es évek Kecskemétjéről:

“Akkor még a puszták metropolisa volt: nagy falu, negyvenezer lakossal. A hosszú, széles főutca kezdtetén nagy terpedt gömbölyű tetejű nádpaloták fogadják az utast: a szárazmalmok; kétoldalt egyforma alakú földszintes házak, elöl rácskerítéssel, líciummal.”

A századfordulóra kinőtte azonban ezt az imázst a város. Kecskeméten a városfejlődés nem a kiegyezés utáni rohamos fejlődés idején, hanem a milleniumi emlékévben (1896) és az azt követő években teljesedett ki, ezért dominálnak építészetében a századfordulós-szecessziós irányzatok. A főtéri, több szempontból is különleges építészeti együttes a Trianon utáni Magyarországon egyedülállónak számít, mivel legközelebbi rokonai (pl. Szabadka, Marosvásárhely, Nagyvárad) ma már határainkon túl találhatók.

 

9. Viszlát, autók!

1976-ban, az országban elsőként lezárták a kecskeméti főteret a gépkocsiforgalom elől és sétálóövezetet hoztak létre.

 

 

10. Kecskemét, egy sorsdöntő eskü helyszíne

1456 decemberében - néhány hónappal a csodálatos nándorfehérvári diadal után - egy csikorgó, téli estén Kecskemét akkori népe történelmi esemény szemtanúja lehetett. A Temesvárról Buda felé tartó királyi menet, V. Lászlóval az élen, és a kíséretükben utazó két Hunyadi-fiú, László és Mátyás a városban töltöttek egy éjszakát. Érkezéssükkor a király Kecskemét városkapujában, vélhetőleg a Pálkai-kapunál ünnepélyesen megesküdött a Hunyadi-fiúknak, hogy nem áll rajtuk bosszút nagybátyja, Cillei Ulrik meggyilkolásáért.

A városban gazdagon megvendégelték a királyt, s az itt töltött éjszaka után másnap tovább indultak Budára. A királyi menet vendéglátója a két Hunyadi-fiú volt, hiszen Kecskemét néhány hónappal korábban a Hunyadi-család birtokába került.

Történelmi tény, hogy az uralkodó nem tartotta be a kecskeméti városkapuban tett esküjét. A következő esztendő márciusában a bakó Budán négyszer is lesújtott Hunyadi László nyakára, míg sikerült kioltania életét. Mátyás azonban megmenekült, és hamarosan Magyarország királyaként kezdhette meg legendás uralkodását.

 

+1 Hát csoda, hogy kávéfüggők vagyunk?

Több évszázadra visszanyúló hagyománya van a koffeines italnak Kecskeméten is: egészen pontosan 1749-ben említették először a kávéfőzőt.

 

 

Köszönjük Rosta Szabolcsnak, Szabóné Bognár Anikónak, ifjabb Gyergyádesz Lászlónak, Hajagos Csabának, Pánya Istvánnak, Balogh Andrásnak és mindekinek, aki részt vett ennek kiállításnak az összeállításában, amely minden generációt képes beszippantani és a Cifrapalota falai között marasztalni jó hosszú időre. Vérzik a szívünk, hogy 2019. december 22-én örökre el kell búcsúznunk a tárlattól, egy kicsit még mindig reménykedünk, hogy a szervezők meggondolják magukat és átköltöztetik egy állandó helyre, ahol az eddigi több mint 30 ezres látogatószám az évek során megsokszorozódik.

 

Fotók: Kecskemét 650 kiállítás 

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Utoljára frissítve: hétfő, 16 december 2019 19:09
Értékelés:
(1 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449