TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Életpálya \ Nem elég “elég jónak lenned” - mutasd meg az értékeidet!

06
2016 ápr.

Nem elég “elég jónak lenned” - mutasd meg az értékeidet!


Téged is nagyítóval kell keresgélni, mert félsz megmutatni magadat, a tudásodat? Hidd el, nem vagy egyedül. Ránk, nőkre kimondottan jellemző ez a magatartás. Változás nélkül azonban nincs fejlődés: teljesítményünket, értékeinket tudatosan és következetesen meg kell mutatnunk - ehhez azonban ki kell lépnünk a komfortzónánkból. László Móni énmárka szakértővel, kommunikációs tanácsadóval a márciusi Nőnek lenni jó! konferencián beszélgettünk.

 



Trendalelke.hu: Kinek való és kinek nem való a személyes márka?

László Móni: Mindannyian találkoztunk valószínűleg azzal a tanáccsal nővé válásunk során, hogy “lányom, te csak maradj szerény”, hiszen a “jó bornak nem kell cégér”. Ezek a gyerekkorban beégett mondatok igencsak gátolják az érvényesülésünket.  Ez az egyik oka annak, hogy sokan hiába végzik kiválóan a munkájukat, a feladataikat az őket megillető elismerés elmarad, mert az egyébként figyelemre méltó teljesítményükről legfeljebb a közvetlen környezetük – vagy még az sem - tud. Álmodjunk kicsiben vagy nagyban, legyen fontos számunkra a család vagy a karrier, ha mi nem mondjuk el, miben vagyunk jók, honnan fogják tudni mások?

 


Tulajdonképpen mi az énmárka?

Mindannyiunknak van énmárkája. Ez nem más, mint a mások fejében élő várakozások összessége. A kérdés tehát nem az, hogy szükséges-e építeni az énmárkánkat, hanem az, hogy mennyire tudatosan tesszük ezt és mennyire erős a személyes márkánk. Alapvető az önazonosság és a hitelesség – az az amikor a szavak, a tettek és mások rólunk alkotott véleménye egybeesik. Az énmárkázás célja: azok az emberek, azokat a valós tulajdonságainkat, értékeinket ismerjék meg, melyek támogatják szakmai céljaink elérését. Még egyszerűbben fogalmazva: a szakmai teljesítményünk és személyes értékeink láthatóvá váljanak, tudatos és következetes kommunikációval.


Mit tanácsolnál nekünk, hogyan érdemes hozzáfognunk a márkázásunkhoz? Ki kell magunkat találnunk?


Az énmárkánkat nem kitalálni kell – a legjobb, ha magát a szót, “kitalálni” elfelejtjük -, sokkal inkább megtalálni érdemes. Nem arról van szó, hogy egy mesterségesen tökéletesre csiszolt képet, egy hamis imázst mutassunk. Ahogy már említettem a hitelesség rendkívül fontos. A cél nem egy címlapfotó tökéletességű kép megalkotása. Nem a tökéletesség a cél, hanem a szakmai és emberi kvalitásaink bemutatása. Ehhez szükséges némi önismeret is, gondoljuk végig melyek legmarkánsabb tulajdonságaink, értékeink és az sem árt, ha valamilyen szakmai célt is kijelölünk magunknak.


Sok rossz példát látsz? Milyenek a magyarok az énmárka építésében?

Nem szeretek másokat kritizálni, inkább saját történetemen keresztül igyekszem szemléltetni a hibalehetőséget. Tíz éve foglalkozom énmárkaépítéssel, de csak nyolc éve fogtam saját vállalkozásba. Ekkor még nem volt a köztudatban az énmárkaépítés, mint karrierfejlesztő eszköz. A fogalom és a szolgáltatás sem volt ismert Magyarországon. Iszonyú problémának tűnt az ügyfelek megtalálása, a szolgáltatásom értékesítése. Egy darabig egyedül próbáltam megoldani a helyzetet, végül kerestem egy tanácsadót. Közösen kitaláltunk egy mini stratégiát. A lényege az volt, hogy önálló cég helyett, keressünk olyan kommunikációs ügynökséget, aki nyitott egy personal branding divízió létrehozására. Kinéztük a megfelelőnek tűnő céget, majd felkészültünk az első találkozóra. A koncepció az volt – amire hagytam magam rábeszélni -, hogy egy nagy plakátot készítünk és ezt a bemutatkozás alkalmával, látványosan kigurítom. Ez a próbálkozás rögtön az első, ‘plakátos’ megbeszélésen kudarcba fulladt, mert már eleve kínosan éreztem magam ettől a helyzettől.  Én egy elég zárkozott, introvertált ember vagyok, aki sokkal inkább szeret megfigyelni, mint nagy gesztusokkal kommunikálni. Tehát, a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha belemegyünk olyan helyzetekbe, megoldásokba, ami ellentétben áll az alaptulajdonságainkkal. Ez persze nem azt jelenti, hogy a komfortzónánk széléig ne merészkedjünk el, erre nagyon is szükség van, de az önazonosságunkat minden helyzetben őrizzük meg.

 


Nézzünk néhány gyakorlati példát, hogyan is kell elképzelni az énmárkaépítést. Vegyünk egy pedagógust, egy vállalati vezetőt és egy vállalkozót. Különbözik a láthatóvá válás az ő esetükben vagy van valami egységes recept?

Többféle megközelítés létezik. Én azt az irányzatot képviselem, amely a személyiségjegyeket fontosabbnak tartja a pozíciónál. Nem mindegy, milyen eszközökkel vág bele a folyamatba egy introvertált vagy egy extrovertált személyiség. Persze, az önismeret mindenki számára elengedhetetlen. Nemcsak a szakmai erősségeinkkel érdemes tisztában lennünk, hanem a gyengességeinkkel is. Sokszor kiderül, hogy az a tulajdonságunk, amit gyengeségenk gondolunk, egyáltalán nem hátrány, hanem pont ez az ami megkülönböztet másoktól.

Jó kiindulási pont kideríteni azt, hogy mások mit mondanak rólunk. Például, megkérdezhetünk nagyon eltérő helyzetekből ismert embereket, mit gondolnak rólunk vagy írjuk be a saját nevünket a keresőbe, nézzük meg mit találunk magunkról. Majd az eredményeket vessük össze a magunkról kialakított képünkkel. Mekkora az eltérés vagy mennyire esik egybe az elképzeléseinkkel? Milyen képet alkothat rólunk egy idegen a találatok alapján, mennyire passzol a láttatni kívánt képpel, a fontos szakmai tulajdonságainkkal? Tényleg azt látjuk magunkról, amit mutatni szeretnénk? Ezután jöhet a versenytársak és a célcsoport megismerése, hiszen a versenytársak közül szeretnénk kitűnni. Ezen információk tűkrében már sokkal könnyebb megtalálni és kiválasztani a  megfelelő kommunikációs eszközöket és felületeket vagyis azt, hogy hol és milyen formában szeretnénk megmutatni magunkat.

 


Különbözzünk a versenytársainktól - ez egy nehéz feladat. Hogyan tűnjünk ki? Érdemes kockázatot vállalni, szokatlan megoldások mellett dönteni?

Úgy gondolom, hogy az önazonosság, a hitelesség elvesztése a legnagyobb kockázat. Ezt úgy tudjuk elkerülni, ha a következő hármas egyensúlyára figyelünk: milyenek vagyunk mi, milyenek a versenytársak és kihez akarunk szólni, milyen a közönségünk. A tényleges tulajdonságainkat mutassuk meg a megfelelő embereknek, miközben még meg is különböztetjük magunkat a konkurenciától. A megoldások mindig egyediek, így az is, hogy ki mekkora kockázatot képes vállalni, milyen szokatlan vagy éppen meglepő megoldások illenek a helyzetéhez, a személyiségéhez és a céljaihoz. Maga a folyamat hasonló, de nincs mindenkire érvényes, általános recept.

 


Egy márkának fontos része a csomagolás. A mi csomagolásunk a megjelenés, öltözködés. Szerinted a ruha (is) teszi az embert?

Az öltözékünk hatással van a megítélésünkre. Fontos a megjelenés, de még fontosabb, hogy minket mutasson meg. Emellett két szempontot szoktam az ügyfeleim figyelmébe ajánlani. Egyfelől, olyan legyen az öltözékünk, amivel nem kell foglalkozni. Ne a ruha igazgatása kösse le a figyelmet. Se a saját figyelmünket, se a másikét.  Másfelől, különböztessen meg minket az amit viselünk. Mindig legyen rajtunk valami, ami megjegyezhető. Ez lehet egy szín, egy medál vagy akár valamilyen jellegzetes kiegészítő, valami ami hozzánk kapcsolódik, ami ikonikus tárgyunkká válhat. Egyik kedvenc példám Madeleine Albright, az Egyesült Államok első női külügyminiszterének a bross-gyűjteménye. Ami olyannyira ikonikussá vált, hogy nyugalomba vonulása után utazó-kiállítást is szerveztek belőlük, de aktív hivatali ideje alatt a politikai elemzésekben is találgatások tárgya volt, hogy az adott eseményen mit jelez az éppen viselt kitűzője.



Olvasnál még a témában?

 

László Móni blogja: Personal branding

László Móni könyve: Lehetsz kivételes


 

 

 

 

 

Tetszett, amit olvastál?

 

Iratkozz fel e-magazinunkra,

csatlakozz facebook oldalunkhoz,

és nem maradsz le a kecskeméti nőknek fontos hírekről, eseményekről, ajánlókról.

 

Kecskeméti nőnek lenni jó!

Utoljára frissítve: 2016. április 06., szerda 19:30
Értékelés:
(2 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449