TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Köz-tér \ Lyukas óra helyett is bejönnek hozzám a gyerekek "szexórára"

22
2016 nov.

Lyukas óra helyett is bejönnek hozzám a gyerekek "szexórára"


„A szex fontos dolog. És ennyi. Itt mindenki kikapcsol, ennél a megállapításnál tovább nem jutunk, pedig van egy csomó fontos kérdés. Ki fog róla beszélni? Hol? Hogyan? És egyáltalán, honnan tanuljuk a szexet?  Folyamatosan kérdezem a fiatalokat erről, és két dolog egészen biztosan leszűrhető már a válaszaikból.” Séllei Györgyi szexológus tanácsadóval beszélgettünk meghökkentő és néha megdöbbentő dolgokról.



Trendalelke.hu: Honnan szerzik az információkat a gyerekek a szexről?

Séllei Györgyi: Az elsődleges a kortárs-hatás: a gyerekek a barátoktól, haveroktól kapják az információk egy jó részét, akik maguk is tapasztalatlanok. A másik nagy forrás az internet, mely által már akár 6 éves kortól néznek vagy látnak pornót a gyerekek, és mire 13-14 éves korukban a testük átalakulásaiból indíttatva megjelenik a szexualitás, addigra már határozott elképzeléseik, elvárásaik vannak, hogy hogyan is kellene ezt csinálni. De ha azon a módon kezdenek el szexelni, ahogy a pornóban látják, akkor az nem fog örömet okozni sem az egyiknek, sem a másiknak.

Mostanában a lányok is türelmetlenebbek, azt hiszik, hogy bele kell menniük, mert a fiúk ezt kérik, vagy mert a barátnő szerint is menő. Tulajdonképpen magukat erőszakolják meg, ami óriási kár. A szex tipikusan olyan dolog, amit előbb csinálnak, mint beszélnek róla. Akkor pedig nagyon nehéz már beszélni róla, ha valami nem jó. A fiú kérdezi a lányt, jó volt? Jó – mondja a lány. Pedig azt sem tudja, mi a jó. És ez baj.

 


Szerinted a szülők miért maradnak ki ebből a körből? Már nem a bigott középkorban élünk, illetve az internet korában rövid idő alatt rengeteg tudásanyag, eszköz és módszer áll rendelkezésre a felvilágosítás kapcsán is. Akkor miért nem csinálják?

A szülők többsége szentül meg van győződve arról, hogy „az ő gyereke itt még nem tart”. Tipikusan azt a mondatot hallom sokszor, hogy én a gyerekemmel nagyon jó kapcsolatban vagyok, a gyerekem nekem mindent elmondA szülők nagy többsége azonban nem tudja, hogy a nemi éréstől kezdve mi zajlik a gyerekében és hogy mi történik a gyerekkel. Természetes ugyanis, hogy  az intim életünket a gyerekeinktől elzárva éljük – és ez a szülői minta egyszer csak elkezd működni benne is: ő is el fogja zárni az övét – így kialakul egy szinte áthatolhatatlan kettős fal.


És ez rossz?

Ez meggátolja azt, hogy a gyermek érzelmekkel átitatott, személyes, hiteles élményekből tanuljon – és maradnak a személytelen, gyakran hiteltelen, hazug vagy nem megbízható források. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az a tudás, amit ebben a témában a szülők felhalmoztak, az nem adódik át, mert a szülő nem tud beszélni arról, hogy mi történik ekkor, talán azért, mert ő maga sem beszélt róla soha, vagy nem tanulta, hogyan lehetne beszélni róla. A szülők legtöbbje azonban megreked ott, hogy a szexuális felvilágosítás egyetlen alkalomra korlátozódik, amikor elmondja a szülő, hogy mi is az a szex, meg a fogamzásgátlás – és ennyi.

Személyes élményekről azonban már nagyon nehéz beszélni, arról, hogy kinek mi okoz örömet, hogy hogyan lehet a másik embernek lehet örömet okozni, sőt arról sem, hogyan vigyázok magamra vagy a másikra a szex során, hogy kinek mit jelent a szex.

A szexuális nevelésnek pedig rendszeresnek és fokozatosnak és bensőségesnek kellene lennie, rengeteg önismerettel, önreflexióval gazdagítva, ezzel lehetne igazán alakítani a gyerekek felnőtt jövőjét.

Van azonban más gond is. Gyakran hallom szülőktől, hogy a gyerek életkorának megfelelő tudást szeretnék átadni. Amikor szülőként a gyerek 8 éves korában nagyon helyesen intim tisztálkodásról tanítunk dolgokat, ugyanakkor a pornóban esetleg azt látja, hogy 2 férfi és egy nő hogyan van együtt, akkor a gyerek nem tud mit kezdeni a kettő között lévő szakadékkal. Megint csak elmaradnak a szülő személyes észrevételei, és a segítsége is, mert viszonylag ritkán hallom azt anyukáktól és apukáktól, hogy tegnap az iskolából úgy jött haza a gyerekem, hogy „Pistike megmutatta nekem azt a pornóoldalt, amit ő rendszeresen néz, és anya, most hogy is van ez?” Te hallottál már ilyenről?

 


Nem, de hasonló botrányról igen.

Igen, a botrányok kapcsán jönnek elő ezek a dolgok, és nem vesszük észre, hogy ezzel a témával foglalkozni kell, mert a gyerekek benne vannak, mi szülők pedig tulajdonképpen becsukjuk a szemünket – és segítség nélkül hagyjuk a gyerekeiket.


Az egyik kecskeméti általános iskolában esett meg, hogy harmadik-negyedik osztályos gyerekek erőszakkal pornóvideó nézésére kényszerítették egy lány osztálytársukat. Az esetre akkor derült fény, amikor a kislány viselkedése megváltozott, viselkedészavarai és rémálmai voltak. A szülők szakember segítségét kérték. Ezek egészen elképesztő dolgok.

Ami történt, az masszív vizuális erőszak. Az a baj, hogy a fiúk poénnak tartják, pedig ezt a kislányt tulajdonképpen megerőszakolták. Nagyon fontos lenne a fiúkkal is beszélni arról, ami történt, és a kislánynak – meg a többinek is -  legalább ezután a trauma után megtanítani, hogyan tud védekezni az erőszak ellen. Nagyon egyszerű védekezési mód, de nem mondjuk el nekik: „Csukd be a szemed!” „Kiálts segítségért” Ezekben a helyzetekben az áldozat – legyen az fiú vagy lány –mérhetetlen szégyent érez, és ez az, ami meggátolja, hogy bárkivel megossza a történéseket. 

A lányokat engedelmességre, udvariasságra, kedvességre neveljük, kineveljük belőlük azt a természetes védekezést, ami kisgyermekkoruktól bennünk van.

Újra kell tanítani a lányokat védekezni. És főleg észre kell venni, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell – a fiúknak és a lányok érdekében is!

 


Mégis hogyan fogjuk hozzá a felvilágosításhoz?

Már óvodás korban el kell kezdeni beszélgetni velük, hiszen érdeki őket a téma. Elmondani, tudatosítani, hogy vannak lányok és vannak fiúk. Az oviban esik le sokszor a tantusz, és elkezdik egymást nézegetni a bokorban, hogy kinek mije van. Az óvónéni pedig azt mondja, hogy ejnye-ejnye. Nem vesszük észre, hogy erre igény van, aminek keretet kellene adni. Lehet kuncogva, nevetve, de valahogy el kell kezdeni nevén nevezni a dolgokat. Tegnap egy tréninget tartottam fiatal lányoknak, és megkérdeztem tőlük, tudunk-e tabuk nélkül beszélni a témáról. A válasz magabiztos „persze” volt. Feltettem a kérdést:

„Hogyan nevezzük, ami a lányoknak van” - Nagy csönd.

De bárhol, bárkit megkérdezek, akkor ugyanez a nagy csönd következik. De ha nevén sem tudjuk nevezni ezeket a testrészeinket, akkor miért gondoljuk, hogy tudunk róla beszélni?

Pedig ahogy nevén nevezzük a dolgokat, az nagyon meghatározó. Mindenki ismeri a suna szót, ami a „csúnya” szóból származik. Ha valami csúnya, akkor Te vigyázol rá? Ami csúnya, azt el akarod dobni, nem akarsz tudni róla. Az elnevezéssel egy viszonyt alakítunk ki, a szavainkkal minősítünk is. A szóhasználaton kívül a szexualitásban nagyon fontos szerepe van az önismeretnek és az önértékelésnek. Ha az én testem érték, akkor a másik teste is az. Ekkor már két értékes dolog találkozik, nem pedig két értéktelen vagy lényegtelen. Az, hogy legyünk gyorsan túl rajta, az elértéktelenít. Ha tudom, hogy érték, akkor óvni és védeni fogom, és igyekszem örömet okozni.

Egyébként nagyon aranyosak voltak a lányok, a tréning után azon gondolkoztak, hogyan tudnák beszervezni a fiú osztálytársaikat egy hasonló, 6-8 fős, csoportos beszélgetésre.


Az iskolákban mi történik felvilágosítás címszóval?

Jelenleg a védőnők általában egy osztályban évente egyszer tartanak felvilágosítást, persze ha fel merik vállalni a témát. Az alkohol, a cigaretta, a drogok veszélyei és az egészséges életmód mellett a hatodik fiókból előkerülhet a szex, amit esetleg megpróbálnak átadni, de módszertani képzést nem kapnak, éppúgy nem, mint a tanárok. Mintha nem lennénk nemi lények. Ilyen téren a szexualitás háttérbe van tolva, pedig a világ át van itatva vele, elég csak egy videóklipet végignézni. Persze fontos a történelem és a matematika, de az életünknél nincs fontosabb – és mivel szexből születünk – az életünk forrását is megfelelő helyen kell kezelni.

 



Iskolaigazgatóktól is hallom, hogy nálunk nem szexelnek a diákok, ez nem is téma. Persze, hogy nem téma, mert nem adunk hozzá teret. Helyette vannak a kontrollálatlan források, ahol informálódnak a gyerekek, és a végeredmény az, hogy pocsék szeretőket nevelünk egymásból. Az a fiú, aki „pornón nevelkedik”, olyan dolgot fog kérni egy lánytól, amire a lány még nincs készen, és nem ad neki időt, nem lesz türelme hozzá. Azt hiszik, hogy ezt így kell csinálni, és beleviszik magukat olyan helyzetekbe, amik kárt tesznek bennük.

Tanárok és fiatalokkal dolgozó szakemberek számára ezért alakítottuk ki a Szex-M képzést, amely ahhoz ad módszertani segítséget, hogyan lehet erről a témáról másképp beszélni a fiatalokkal. Sajnos nagyon kevés pénz áll rendelkezésre ilyen irányú képzésekre. Könnyebb becsukni a szemünket.


Még mindig prűdek vagyunk?

Talán nem ezzel szóval jellemezném, inkább tudatlanságnak nevezném. A prűdség csak egy része, hogy nem merünk beszélni róla, de igazán nem is látjuk, miről kellene beszélni.

A kutatások szerint 10 lányból 7 nem védekezik az első szexuális együttlét alkalmával.

 

Addig, amíg nincs állandó partner, a védekezés a „majd beszélünk róla” kategóriába tartozik. Pont akkor, amikor 13-18 éves korban a legvédtelenebbek a lányok. Ha szerelmesek, kinyílnak, a fiúk pedig nem fogják – és nem is tudják -  megtartóztatni magukat. Még mindig küzdeni kell azért, hogy legyen óvszer náluk. A lányok fejében még mindig úgy él, hogy a fiúknak kell védekezni.  Dehogyis! A szavak szintjén mindenki tudja, hogyan kell biztonságosan szexelni. Tudják, hogy óvszerrel. De aztán mégis kiderül, hogy ez csak a fejben van meg, a gyakorlatban például két egymást követő együttlétből az egyiknél használják, a másiknál nem. Az ő fejükben még nincs megfelelő súlya annak, hogy mit tesznek. Ismerik az esemény utáni tablettát, de fogalmuk sincs arról, hogy micsoda lórúgásról van szó, amit ez a hormondózis jelent egy fejlődő szervezetnek. Ha az értékközpontúságból indulunk ki, akkor tudni fogják, hogy nem akármi történik velük. Ez nem egy 5 perces dolog, ami bárhol, bárkivel megtörténhet. Egészséges és tápláló szex legyen, amitől mindketten többek leszünk.

Azt is meg szoktam kérdezni a gyerekeket, hogy mitől véd az óvszer. Mondják, hogy a nemi betegségektől, a nem kívánt terhességtől. Dehogyis! Az óvszer kettős védelmet adhat: A másiktól védem magamat és őt is védem magamtól! Ez egy szemléletváltás. Langmár Bettinának köszönhetően Magyarországon is megjelentek az óvszerautomaták, amiket ingyen telepítenének iskolákba. A reakció? Óvszerautomát? Ide? Nehogy már behozzuk az iskolába a szexet!

A szex pedig már ott van, az óvszer pedig olyan, mint a biztonsági öv egy gyorsan száguldó autóban.

Lepj meg! Hány iskolában van már ilyen automata?

Székesfehérváron 3 iskolában, Pesten talán ötben. Várjuk az iskolák jelentkezését. De az óvszer mellé tudás, információ is kell. Nem elég megtanítani az óvszer használatát, a kapcsolatról is beszélni kell! Egyébként a szülőket is mindig megkérdezem, hogy mennyibe kerül az óvszer. És azt is, hogy van-e a gyereknek annyi zsebpénze, hogy megvegye az óvszert, amikor szüksége van rá. Felelős szexualitást várunk el a gyerekektől úgy, hogy ehhez alig adunk eszközt, információt, tudást, gyakorlatot, ezzel nagy terhet róva rájuk. De ők gyerekek, akik kísérletezni fognak. Adjunk teret nekik a beszélgetésekhez, és óvszer biztosításával a felelősségteljes szexhez.

 


Van-e az első szexuális együttlétnek ideális időpontja, életkora?

A fiatalokkal folytatott beszélgetések során gyakran dolgozunk belső képekkel, hasonlatokkal. Erre egy játékos példa, amikor megkérem őket, hogy képzeljék el magukat gyümölcsként, majd megkérdem: „Mennyire vagy érett?” A saját „érettség” fázisát így megérzik a gyerekek,  aztán arról is beszélgetünk, kinek mire van még szüksége az érettséghez. A szexuális érettség nehezen köthető korhoz – nem csak a kor, hanem az érettség is fontos! A zöld cseresznye néha nem csak savanyú, hanem keserű is – pont, mint az éretlen szex. Ha van egy ilyen vezérfonal, akkor a gyerek tudja és érzi, hogy még szüksége van bizonyos dolgokra, hogy éretté váljon.



A gyerekek egyébként hogy állnak a témához?

A legnagyobb elismerés ezzel kapcsolatban az volt, hogy a gyerekek lyukas óra helyett is bejöttek hozzám, az általuk „szexóráknak” nevezett foglalkozásokra. Érdekességekre felépítve megteremtem meg az apropót, hogy kényes témákról is szót ejtsünk. Tartani szoktam előadássorozatot is, például szextörténet, szexföldrajz, testbeszéd, testtávolság/testbeszéd témákban. A gyerekek gyorsan megnyílnak, előkerülnek a saját történeteik is egy-egy ilyen alkalom során.

 


 

Kérdeznél Györgyitől?

Itt megteheted:

Telefon: 06 30 227 44 21
vagy a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

 

 

 

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Utoljára frissítve: kedd, 22 november 2016 15:37
Értékelés:
(17 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449