TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Köz-tér \ Borítsd ki a kukád! Tóth Andi megmondja, miért

09
2017 aug.

Borítsd ki a kukád! Tóth Andi megmondja, miért

 

Igen, jól olvasod, tényleg egy jó kis kukázásra invitálunk! Ez az első lépés a környezettudatos háztartáshoz vezető úton. Előbb fel kell derítenünk, milyen hulladékból termelünk túl sokat, hogy kiiktathassuk végleg az életünkből. Szerencsére az alternatív megoldásokra temérdek ötletet találunk a neten, például a Háztartásom hulladék nélkül blogon és Facebook csoportban, ahol hús-vér emberek átlagos dilemmákkal és egy közös céllal ötletbörzéznek: minimalizálni akarják az ökológiai lábnyomunkat. Aki pedig őket összetartja és kimeríthetetlen ötlettárával támogatja: Tóth Andi - vele beszélgettünk.

 

Trendalelke: Mik voltak a fő motivációk, víziók a blog és a csoport létrehozása mögött?

Tóth Andrea: Nem voltak se vízióim, se reményeim (talán azok még kevésbé). Én szimplán csak meg akartam mutatni, mibe kezdtem bele, hogyan változtattam a mindennapjainkon, mint egyszerű háziasszony. A remények és a víziók később jöttek, amikor többek nyomására kezdtem el megmutatni a tapasztalataimat, és nekik volt igazuk, amikor azt mondták, meglátod, nagyon gyorsan rengeteg követőd lesz. Nagyon sokat köszönhetek a hulladekvadasz.hu oldalnak is, ahol egy külön rovatot kaptam. Velük rendszeresen tartom a kapcsolatot, voltunk már közösen rendezvényen is. Közös a célunk, így szívesen dolgozunk együtt. Most már tudom, hogy egyre többen leszünk, akik hiszik, tudják, hogy a kicsi is sokat számít a környezetünk védelmében.

 

 

Mi volt az utolsó csepp a pohárban, amikor azt mondtad, ez így nem mehet tovább, túl sok hulladékot termelek?

Nem egyértelműen lehet meghatározni ezt a pontot, de tulajdonképpen 8 évvel ezelőttre datálódik, amikor is áttértem a mosható pelenkákra. Egyrészt amiatt, hogy túl sok szemét keletkezik, másrészt figyelembe vettem a gyerek egészségét és azt is, hogy milyen kis csinos benne. Akkoriban ez viszont még csak egy önző gondolat volt, azt néztem, hogy a heti 120 liter szemétbe nem fogunk beleférni. Fordulópontot egy Bea Johnson-cikk jelentett másfél éve, ennek hatására kezdtem el globálisabban és előremutatóbban gondolkodni.

 

Milyen témaköröket veséztek ki a csoportban?

Gyakorlatilag bármit, ami egy hétköznapi háztartásban felmerül és szemét (illetve hulladék) keletkezésével jár. A cél: minél kevesebb szemetet termeljünk, és nem csupán a kommunális szemét, hanem a szelektív hulladék terén is. Én ugyanis a szelektálhatót ugyanúgy szemétnek gondolom, csak egy picit jobb, mivel többé-kevésbé újrahasznosítható (de ettől még szemét, nem igaz?). Volt már szó rengeteg mindenről: az egyszerű nejlon zacskóktól kezdve, a kutya kakin keresztül, az ajándékozásig, szinte minden.

 

A környezeted nem nézett csodabogárnak, amikor belevágtál ebbe a projektbe?

Már akkor is ufónak tartottak, amikor átálltam a mosható pelenkára, de nem baj, én ennek örülök, mert így felfigyelnek arra, amit csinálok.

 

Forrás: Facebook - Zero Waste Home

 

Szerinted miért van az, hogy amint valaki környezettudatos, egyből kilóg a sorból?

Nem azt látták például a mosható pelenkáknál, hogy törődöm a környezettel, hanem azt kérdezgették, miért akarok visszautazni az időben. Szerintem nem látják az emberek a hosszú távú következményeket, mindenki a kis mikrokörnyezetében éldegél egyik napról a másikra. Most még nem is érzik át ennek az óriási környezetterhelésnek a súlyát. Én is tudom, hogy az én életemben valószínűleg nem lesz drasztikus hatása, viszont azt szeretném, hogy a következő generációk évszázadok múltán ugyanígy élhető körülmények között éljenek.

 

Hiszel benne, hogy változhat az emberek hozzáállása?

Igen! Úgy gondolom, ha nem lenne kereslet a PET-palackokra, akkor a kínálat más irányba terelődne, és ez mindenféle hulladékra igaz.

 

Szoktál előadásokat tartani iskolákban. Mi a tapasztalatod a gyerekekkel, nyitottak a környezettudatosabb életvitelre?

Nagyon nyitottak, nagyon fogékonyak, érdekli őket, remekül látják a problémákat, kimondottan megbotránkoznak egy-egy fotón, történeten.

 

 

Aki még csak most vágna bele, annak mi lehet az első lépcsőfok a hulladék nélküli létben?

Nehéz ezt megfogalmazni, mert minden háztartás egyedi, mindenkinél más kerül prioritásba, más-más szeméttípust termelünk az életvitelünktől függően. A legegyszerűbb, ha egy házi „kukázással” kezdjük. Azaz első lépésként érdemes megvizsgálni a saját háztartásunk szemetesét (a szelektívet is!): mi van benne, miből van a legtöbb, mi az, amit a legegyszerűbben ki tudunk váltani alternatív, környezettudatos megoldással. Nálam például a nejlonzacskók és az ásványvizes PET-palackok elhagyása volt az első lépés, helyette jöttek a zsákok, dobozok és a csapvíz. Utána már nagyon gyorsan váltottam, jelenleg 1-2 terület kivételével mindenre megtaláltam a megoldást - ilyen például a rizs és cukor beszerzése, illetve a fogkrém házilagos elkészítése is még előttem van.

Úgy gondolom, mindenkinek látnia kell, mi fér bele még kényelmesen a saját életvitelébe, háztartásába, hiszen erőltetetten nem lehet hosszú távon megoldani a hulladékmentességet. Mindez semmi mást nem igényel, csupán szervezést és tudatosítást. Minden reggel megnézem az élelmiszer-tartalékokat otthon (ebben korábbi maradék étel is benne van), ebből kitalálom, mit fogok aznap főzni, és ahhoz mire van még szükség. Listát írok, ennek megfelelően összekészítem a zsákokat, dobozokat, végiggondolom az útvonalat, és szigorúan ennek megfelelően beszerzem a dolgokat.

 

 

Ha valaki mégis nagyon elveszettnek érzi magát, hogyan reformálja meg az életvitelét?

A legegyszerűbb, ha vásárláshoz saját szatyrot visz, nem fogad el eldobhatót. Ez már nagy lépés. Szintén jó döntés a termelői piac a nagy üzletek helyett.

Érdemes Bea Johnson 5 R szabályát is betartani a mindennapokban:

  • Refuse - utasítsd vissza, amire nincs szükséged! 
  • Reduce - csökkentsd azt, amire szükséged van!
  • Reuse - használd fel újra, másképp a dolgokat!
  • Recycle - hasznosítsd újra, amit nem tudtál visszautasítani, csökkenteni vagy új céllal tovább használni!
  • Rot - komposztálj!

 

 

Laikusoknak elég bizarrul hangozhat a wc-papír vagy az intim kellékek helyettesítése. Neked ezekkel is van már tapasztalatod?

Blogoltam többször ilyen témákban, a csoportban is felbukkannak rendre ezek a dolgok. Nemrég adtam interjút a Rádió 1-nek, Balázséknak, ők azt mondták, hardcore vagyok. Lehet, hogy tényleg így van, ugyanis nem használok tampont és eldobható betétet. Mindig is szenvedtem tőlük, mert nem bírta a bőröm egyiket sem. Aztán 8 éve a mosható pelenkával párhuzamosan találkoztam a mosható betétekkel és az intim kehellyel. Utóbbi nálam tökéletes megoldást jelent, az első, amit még anno, Ausztriából rendeltem, bevált, azóta is azt használom. Megvan az a nagy előnye, hogy egy nem túl extrém menstruációs napon reggel és este elég kiöblíteni. Ez persze egyedi, minden nőnél más és más, ki kell tapasztalni. A leglényegesebb, hogy orvosi szilikonból készüljön. Ha valakit ez riaszt, nem kötelező átállni rá, tudom, hogy sokan viszolyognak tőle. Ami pedig a wc-papírt illeti, tartunk ugyan otthon, de nagy vágyam, a bidé nemrég megvalósult az otthonunkban, amivel radikálisan csökkenteni tudtuk a használatát.

 

 

A blogolás és a csoport kezelése mellett előadásokat is tartasz. Utóbbinak mi a legnagyobb előnye?

Úgy látom, az embereknek kell a személyes megerősítés: ha látják, hogy valóságos, ízig-vérig háziasszony vagyok, 3 gyerekkel, férjjel, munkahellyel, kerttel és háziállatokkal, akkor motiváltabbak, hiszen így már el tudják képzelni, hogy valóban lehetséges a hulladék minimalizálása.

 

A családod mennyire partner a hulladékmentes háztartás fenntartásában?

A lányom ebbe nőtt bele, a fiaim, akik csak egy bizonyos életszakasztól kezdve találkoztak az új szemlélettel, szintén nagyon fogékonyak rá. Mint minden gyerek, példát követnek. Nem mondom, hogy nem bakiznak, ha elküldöm őket vásárolni, de ez néha velem is előfordul.

 

A munkahelyeden ugyancsak élharcos vagy a hulladéknélküliségben?

Tulajdonképpen igen, mert minden alkalommal, amikor szeméttermeléssel járó ügylet van, akkor jelzem, hogy lehetne másképpen is. Ennek eredményeképpen a nyomtatott anyagokat minimalizáltuk, a különféle megbeszéléseken csak a legszükségesebbeket nyomtatjuk ki, a reklámszatyrok helyett újrahasznosított táskát rendeltünk legutoljára. Volt már olyan projekt is, amit megvétóztam a hulladék miatt, és elfogadták - például szórólapok egy rendezvényhez.

 

Forrás: Facebook - Zero Waste Home

 

Van olyan ország, amely szerinted különösen élen jár a zéró hulladéktermelésben?

Azt tudom mondani, hogy tőlünk nyugatra szinte mindenhol állami támogatás jár például a mosható pelenkákra. Egy év alatt sokkal gazdaságosabb a használata egyébként is, mint az eldobhatónak, de egy darab relatíve sokba kerül, így egyszerre nagyobb beruházást jelent, mint sokszor vásárolni az eldobhatóból. Talán ezért sem népszerű Magyarországon, hiszen nem minden család engedheti meg magának, hogy egyszerre feltankoljon nagyobb összegért. Sok hasonló termék van, ami más országokban államilag támogatott. Bea Johnson azt is említi, Amerikában számos üzletben lehet kimérve vásárolni egy csomó élelmiszert és tisztítószert. Nálunk ugyancsak volt rá próbálkozás, de nem ment.

 

Akkor hogyan kerülöd ki a csomagolóanyagokat?

Amikor az elején eldöntöttem, hogy minél kevesebb csomagolással szeretném megúszni a vásárlásokat, gátlástalanul végigkérdeztem a helyi boltokat, még a nagy üzletláncokat is, hogy kiadják-e nekem az árut dobozban. Ahol elfogadóak voltak, oda visszajárok, ahol elutasítottak, ott nem vásárolok. A szükséges termékek 90 százalékát be tudom ily módon szerezni. Nem mondom, hogy mindent tökéletesen meg lehet így oldani, de törekszem rá.



Blog

Facebook csoport

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Utoljára frissítve: szerda, 09 augusztus 2017 08:17
Értékelés:
(7 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449