TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Köz-tér \ Cukiságfaktor a Kecskeméti Vadaskertben: vércsét, mókust, kuvikot simogattunk

20
2017 júl.

Cukiságfaktor a Kecskeméti Vadaskertben: vércsét, mókust, kuvikot simogattunk

 

Felvirradt a szerencsenapja néhány vadaskerti lakónak szerdán, ugyanis visszanyerve egészségüket vagy elérve a felnőttkort, természetes élőhelyükön tengethetik tovább mindennapjaikat. Előtte azonban még várt rájuk egy csapat gyerkőc, hogy közelebbi ismeretetséget köthessenek kedvenc állataikkal, amibe egy kis simogatás is belefért.

 

 

 

 

A tavaszra felgyógyult gólyák után mostanság ugyancsak dömping volt mentett állatokból a Kecskeméti Vadaskertben, a gondozók feltételezése szerint az elmúlt időszak nagy viharai semmisítettek meg jó néhány fészket. A kipotyogott fiókákat a Kiskunsági Nemzeti Park dolgozói és a lakosság felváltva szállította a Vadaskertbe. A hozzáértő gondoskodásnak hála mostanra duzzadó életerővel várták az önállóságot és szabadságot a madarak és kisemlősök.

 

 

A madarakat először meggyűrűzték, közben a gyereksereg lelkesen elhappolta a sajtó elől a jobbnál jobb kérdéseket. Megtudtuk például, hogy évente kb. 300-400 állatot visznek be a Vadaskertbe. Közülük átlagosan 100-an idővel visszamehetnek a természetbe. Amely példányok számára pedig ez veszélyes lenne, azok maradnak. A madarakat nem szokta ez feszélyezni, fogságban is költenek - persze a fiókákat később elengedik.

 

 

Érdekes történeteket is hallhattunk, kiderült, miért ragasztották rá a halálmadár nevet legkisebb bagolyfajunkra. Szegény kuvik egyszerűen csak szeret olyan helyeken vadászni az éj leple alatt, ahol azért pislákol némi fény. Régen ugyebár ez azokra a házakra volt igaz, ahol beteg embert ápoltak…

 

 

Ami a statisztikákat illeti, 7 vörös vércse, 2 gyöngybagoly, 1 fülesbagoly, 4 kuvik és 2 gólya repült ki ezúttal a Vadaskertből, pontosabban egy közeli, nyugodtabb helyről. A ragadozó madarak elengedése különösen jól időzített, hiszen az aratások miatt eltűnik a takarónövényzet, így könnyebben vadászhatnak a pockokra, egerekre, gyíkokra, sáskákra. A gólyáknak pedig még van idejük beilleszkedni a közeli kolóniába, akikkel majd augusztus 20. körül kelnek útra.

 

 

A gyerekek amellett, hogy közelről szemügyre vételezhették a tollas jószágokat, meg is tapinthatták a különbséget tollazatuk között.

 

 

A szárnycsapásokat egy cukiság váltotta: az ifjú mókus olyan kicsinek került a gondozók kezei közé, hogy cumisüvegből kellett etetni. Láthatóan nem is feszélyezte az emberi kéz, sőt, amikor a Vadaskert egyik fáján közösen útjára bocsátottuk, egyáltalán nem akart élni a lehetőséggel, vagy fél óra elteltével még mindig megszeretgethették a gyerekek, mielőtt eltűnt a lombok között.

 

 

A mókus után már csak három lakó várta a szabadságot, a különböző életkorú sünik a Vadaskert melletti zöld területen kezdhettek új életet.

Ott jártunkkor nemcsak távozók voltak, hanem érkezők is, két megunt ékszerteknős csatlakozott a népes teknőstársasághoz. Rögvest elkezdett motoszkálni a fejünkben a gondolat, hogy milyen jó lenne örökbefogadni és hazahozni őket. Természetesen van rá lehetőség, ha valaki új lakótársra vágyik.

Szívből ájánljuk a hasonló alkalmakat a Vadaskertben, igazán szívmelengető program gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, mi is feltöltöttük a lelkünket pozitív energiákkal a hétre.

 

Honlap

Facebook oldal

 

Képgaléria

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Utoljára frissítve: péntek, 21 július 2017 12:47
Értékelés:
(2 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449