TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Köz-tér \ El is ütöttek, meg nem is - vannak életveszélyes kereszteződések Kecskeméten

20
2017 okt.

El is ütöttek, meg nem is - vannak életveszélyes kereszteződések Kecskeméten

 

Nehezen illeszkedtem be a nagyvárosi közlekedésbe biciklivel, így sem én, sem a környezetem nem gondolta volna valószínűleg, hogy netán ha egyszer balesetbe keveredem kétkeréken, az nem az én figyelmetlenségem, meggondolatlanságom, bénázásom miatt lesz. Mégis vétlen félként éltem át az első incidenst.

 

Nem volt péntek 13. vagy rossz látási viszonyok, semmi. A bajhoz annyi elég, hogy az egyik fél siessen, a másik meg vakon bízzon benne, hogy az egyik ismeri a szabályokat.

 

Tulajdonképpen a saját rémálmom valósult meg a Nyíl utcán kerekezve:

 

Ahogyan a Hoffmann János utca betorkollik a Nyíl utcába, jobbra pillantva remekül látni, szabad-e a terep, balra nézve viszont eléggé beláthatatlan az utca. Oké, hogy autó onnan nem jöhet, hiszen ellenkező irányba egyirányú, azonban az egész utcában ott figyel az aszfalton a bicajosoknak szabad közlekedést biztosító sárga felfestés. És itt válik az egész veszélyessé. Hiába próbálok mindig extralassan kikanyarodni, főleg sötétben mindig para, hogy nem jön-e egy kivilágítatlan bicajos, akit nem veszek észre időben.

 

Most engem nem vettek észre. Bár jobban belegondolva, talán inkább arra számíthatott a sofőr, hogy meglátva a piros autóját, húzok egy satuféket a bicajon, hiszen láttam, hogy lát. Ha Schumi jött volna egy forma-1-es Ferrarival, bizonyára ahogy az agyam, úgy a bicajom is blokkolt volna. De nem ő jött, úgyhogy annak rendje és módja szerint, ahogy mindig is, haladtam zavartalanul a lámpás kereszteződés felé. Meg az autós is igyekezett tovább a saját dolgára. Aztán egy ponton a két jármű érintőlegesen találkozott.

 

Nem estem el. Nem lett bajom. Nem hullott ki a pakkom a kosárból. Nem törött el semmi az egyébként filléres, ámde óriási eszmei értékkel bíró bicajomon, ami egyetlen jelentősebb tárgyi örökségem Gyusza papától. És ezért hálás vagyok. Meg azért is, mert hátha ez a kis malőr felnyitotta a figyelmetlen sofőr szemét, hogy ott bizony komolyan kell venni azt az elsőbbségadásra utasító táblát, és számolni kell a kétkerekűekkel is. És talán így elkerülhető egy nagyobb baleset.

 

Lehet, hogy ezt ott helyben kellett volna megbeszélnünk. Lehet. De nekem speciel azon járt az agyam, hogy ezt szerencsésen megúsztuk mindketten, és mire az adrenalinszintem kezdett visszaesni, addigra szinte már haza is értem.

 

Mindegy is. Csak legyetek óvatosak! :)

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Értékelés:
(5 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449