TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Köz-tér \ "Inkább tűnt vadóc csitrinek", mégis 15 évesen a forradalom ikonja lett!

23
2017 okt.

"Inkább tűnt vadóc csitrinek", mégis 15 évesen a forradalom ikonja lett!

Kép forrása: www.valdigtmycketfarg.wordpress.com Kép forrása: www.valdigtmycketfarg.wordpress.com



Egy látszólag zsenge kora ellenére elszánt tekintetű, vattakabátos budapesti lány nézett mélyen az olvasó szemébe a Billed Bladet dán lap címlapjáról 1956. november 13-án. Kezében tartott géppisztolya baljós történetet sejtet. Szeles Erika fotója tűzként terjedt a világsajtóban, méltán tartják tehát a magyar forradalom jelképének, a bátorság és a remény szimbólumának a 15 éves mártírt.

 

 

 

A címlapsztori Paul Raae újságíró és fotósa, Vagn Hansen nevéhez fűződik. 1956 őszén engedélyek híján, ám annál nagyobb érdeklődéssel érkeztek a magyar határhoz, autójukkal egy vöröskeresztes konvojhoz csatlakozva a nemzetközi sajtó képviselői közt az elsők között érkeztek Budapestre. Talán akkor még ők sem gondolták, munkájukat az utókor rendre emlegetni fogja határokon innen és túl.



„A magyar forradalom az ifjúság lázadása volt egy olyan kormány ellen, amelyet a fiataloknak lehetőségük sem volt összehasonlítani egy másikkal. Az ifjúság járt elől – és elesett” - vélekedett a Billed Bladet dán újságírója a hazánkban zajlott eseményekről.



"Véletlenül sikerült egy olyan képet csinálnom, amely bejárta a világot és a forradalom jelképévé vált. Megláttam egy komoly tekintetű, szép lányt zubbonyban, orosz géppisztollyal a vállán, akit rávettem, hogy néhány képet készíthessek róla" - magyarázta Hansen a képkészítés körülményeit. Ezen segíthetett, hogy Erika korábban hosszabb időt töltött Dániában, így valamelyest ismerte a nyelvet.



Raae és Hansen nem tudhatta, hogy amikor a Billed Bladet 1956. november 6-án a dán olvasók kezébe került, történetük főszereplője, a szeplős, vörös hajú magyar forradalmárlány már nem küzd semmilyen elnyomás ellen... A zsidó származású Szeles Erika mindössze 15 évet élt, élettörténete mégis korszakidéző, erényei örökérvényűen példamutatók.



Édesapja halála ugyancsak a korszak sorstragédiája, egyes információk szerint koncentrációs táborban vesztette életét, mások tudni vélik, a budapesti gettóban halt éhen 1944-ben. Az egyetlen megkérdőjelezhetetlen tény, hogy édesanyja a háborút követően egyedül nevelte a kislányt. A házbéli lakók elmondása szerint később beleőrült a férje és lánya elvesztése jelentette mélységes, talán valóban feldolgozhatatlan fájdalomba.

 

 

Erika szakácsnak tanult, 1956 őszén épp a Béke Szállóban dolgozott. Gyakran látogatta nagybátyja, Bondi Endre irodalmi klubját, ahol nem félt véleményt nyilvánítani.



"Inkább tűnt vadóc csitrinek, mint serdülő ifjú hölgynek. Haját fiúsan rövidre vágatta, szívesebben járt nadrágban, mint szoknyában" - emlékszik vissza a forradalmárlányra Földes Tamás. Az Egyesült Államokba emigrált magyar újságíró pár évvel idősebb volt Erikánál, akivel felületes volt a viszonyuk, csupán néhány szót váltottak egymással. "Az akkor már tizenöt éves lány meglepő érettséggel csatlakozott szópárbajainkhoz. Véleménye volt a Petőfi Körben zajló vitákról, lángoló szemmel reménykedett valamiféle demokratikus megújulásban."



Amikor kitört a forradalom, Erika egy nála néhány évvel idősebb barátja oldalán került a szabadságharcosok közé - egy olyan életet remélve fogott fegyvert, amit ő maga zsenge korából adódóan nem tapasztalhatott meg. 1956. november 7-én már fehér köpenyt viselve sebesült bajtársait mentette a VIII. kerületben. Ekkor egy szovjet katona egész sorozatot lőtt a vöröskeresztes karszalagos lányra. Halotti anyakönyvét a Péterfy Sándor Utcai Kórházban állították ki: nyaklövés végzett vele. Fejfáján mindössze ez áll: “Felejthetetlen egyetlen drága kicsi lányom Erikám, 1941. I. 6. – 1956. XI. 7.”



A forradalmárlány halálnak híre nem jutott el Dániába, a fotó és a történet tovább élt. Egy Henning Schultz nevű tinédzser elrejtette a Billed Bladet három számát, majd évtizedekkel később elhatározta, hogy megkeresi Magyarországon az egykori hőst, és átadja neki a dán magazin lapszámait. Ám mivel már nem élt, Schultz az újságokat a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, és közbenjárása révén a múzeum Hansen tizenkét 56-os fényképének szignált papírkópiáját is megkapta.

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Utoljára frissítve: 2017. október 23., hétfő 11:49
Értékelés:
(1 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449