TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Köz-tér \ Így mesélnek a kecskeméti házak...

31
2018 aug.

Így mesélnek a kecskeméti házak...

 

A város építészeti szépségei lenyűgözik a hozzánk érkező turistákat és persze az itt lakókat egyaránt. De nem csak a grandiózus szecessziós remekművekre vagy a vallási sokszínűség ékes bizonyítékaira lehetük büszkék: egy-egy patinás ház ugyancsak figyelemreméltó történettel rendelkezik. A CédrusNet Egyesület Kecskemét fennállásának 650. évfordulója alkalmából most ezen történetek felkutatására is használja a szenior tudást és időtőkét: hamarosan egy tucat épület hosszú évekre visszanyúló emlékeit tárják elénk.

 

 

Nem profi kutatók, tudósok, hanem lelkes és érdeklődő – jelentős részben a szenior korosztályba tartozó – amatőrök vesznek részt a Kecskemét Megyei Jogú Város által meghirdetett pályázat támogatásával elindított projektben. A világban már elterjedt, de Magyarországon még újnak számító tevékenység ez, neve állampolgári tudomány.

A 13 kecskeméti kutató több mint fele saját családi otthonának történetét dolgozza fel, a helytörténet labirintusaiba vezető útjukat pedig Székelyné Kőrösi Ilona történész-muzeológus egyengeti, aki szakmai tanácsokkal látja el őket és ő foglalja majd várostörténeti keretbe az egyes történeteket.

 

Itt találkozhatsz a történetekkel

A kutatás eredményeit egy színes kiadványban mutatják be, a város lakói személyesen pedig 2018. szeptember 29-én, a Helyi Termék Ünnep Civil Korzóján lévő standon, valamint a civil kutatók által vezetett sétákon ismerkedhetnek meg ezekkel a különleges várostörténeti csemegékkel. A két túravezetésen a résztvevőknek a civil kutatók mesélnek a házak és lakóik örömeiről, bánatairól, a házak hányatott sorsáról, titkairól, majd a túra utolsó állomásán, a Kisbugaci étteremben olyan ételeket kóstolhatnak meg, melyeknek receptjei egy 1935-ben elkezdett, kézzel írott, 3 generáció által vezetett családi szakácskönyvből származnak.

 

 

A Csiperó ház sok szomorúságot megélt

Kovácsné Tóth Ibolya stílszerűen a CédrusNet Iroda székhelyét, a Csiperó házat választotta kutatása célpontjának. A Csiperó az ifjúságé, míg a CédrusNet a szeniorokat célozza meg, de azt mondja, remekül megférnek egy fedél alatt a generációk.

“Remek példa rá egy múlt heti esemény, amikor is Sárosi Gáborék a gasztroszínházi előadásukat tartották itt. Megtelt az udvar fiatalokkal, mi voltunk a legidősebb szemlélődők, mégis nekünk ugyancsak óriási élményt jelentett” - meséli Kovácsné Tóth Ibolya. “A Csiperóval egyébként remekül együtt tudunk működni. Ők jelentik a jövőt, de azt gondolom, múlt nélkül nincs jövő.”

 

 

“Nemcsak azért választottam ezt az épületet, mert itt székelünk, hanem mert szerettem volna Farkas Gábor, a Csiperó alapítója előtt is tisztelegni. A program indulásakor sokakkal együtt segítettünk a ház felújításában önkéntesként, pusztán azért, mert hittünk abban, amit Gábor megálmodott. A harmadik ok a választásom mögött pedig a következő: 1977 óta élek Kecskeméten, itt mentem férjhez a főiskola után. A Széchenyivárosban laktunk, de gyakran elmentem az épület mellett, ahonnan mindig hangos gyereksírás hallatszott. Most, a kutatásom folyamán tudtam meg, hogy 1964-től súlyosan fogyatékos, magukra hagyott csecsemők otthonául szolgált. Eredetileg pedig szecessziós stílusban épült polgárházként funkcionált. Nagy Pál, a város akkori főerdésze építtette 1911-ben. Ahol most az irodánk található, korábban a csecsemőket gondozó nővérek szállása és öltözője, előtte pedig istálló és szekérszín volt - ezt a részt Nagy Pál maga tervezte. Megrendített, mikor megtudtam, hogy 1913-ban elhunyt, így nem élvezhette sokáig a szép új házat. Az özvegye később újra férjhez ment, majd nevelt gyermekei hosszú évekig bíróságra citálták a tulajdonjog miatt” - foglalja össze Ibolya a többhónapos kutatómunka eredményét.

“Azt gondolom, a város története akkor bontakozik ki igazán, ha ezek az épületek beszélni kezdenek. Nagyon fontos Katona József, Kodály Zoltán, Kada Elek, Lestár Péter, a szecesszió és minden más, ami a várostörténet korszakait fémjelzi, de nem szabad elfeledkezni a várost építő és naggyá tevő polgárokról sem, akikről most ezekben a házakban beszélünk. Én biztatok mindenkit, hogy maga is végezzen hasonló kutatást a saját házáról és családjáról! Elég lehet egy padlásról előkerült bonbonos dobozban megbújó fénykép vagy dokumentum, amivel már el lehet indulni a levéltári adatrengetegben.”

 

Még a NASA is ezt a módszert követi

Hihetetlennek tűnik, de például a NASA tudósainak munkáját is lelkes amatőrök ezrei segítik. Ehhez nem kell más, mint egy okostelefon és egy speciálisan erre a célra kifejlesztett applikáció, máris indulhatnak a helyi környezetről szóló, felbecsülhetetlen értékű adatok, információk a NASA központba. A világon egyre jobban terjedő és kedvelt gyakorlat, hogy ismert kutatóhelyek elsősorban idősödő állampolgárok és diákok tömegeit vonják be kutatásaikba. A részvétel nemcsak hasznos, hanem szórakoztató is, nem pusztán értelmes elfoglaltság, legtöbbször igazi élmény az amatőr kutatók számára.

A CédrusNet folyamatosan új kutatási feladatokat keres az idősödő népesség számára. Ennek keretében nem titkolt célja, hogy lökést adjon az állampolgári tudományprojektek hazai terjedésének, hisz ezt mintha a szenioroknak találták volna ki. A diákok és aktív felnőttek folyamatos időprésben élnek, míg a nyugdíjasok dilemmája pont az ellenkezője: ők a rendelkezésükre álló szabadidő eltöltéséhez keresik az alkalmas tevékenységformákat és közösségi élményeket. Az általuk végzett önkéntes munka hatalmas adatkészletek feltárására és gyűjtésére alkalmas, amire a kutatók maguk nem lennének képesek.

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Utoljára frissítve: péntek, 31 augusztus 2018 10:34
Értékelés:
(6 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449