TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Köz-tér \ Adtunk is, kaptunk is: véradás közben faggattuk Dr. Gyulai Ildikó kecskeméti főorvost

02
2018 okt.

Adtunk is, kaptunk is: véradás közben faggattuk Dr. Gyulai Ildikó kecskeméti főorvost

 

Érdekes információk garmadával felvértezve, cserébe 450 milliliter vérrel kevesebbel jöttünk ki az Országos Vérellátó Szolgálat Kecskeméti Területi Vérellátójából nemrég. Dr. Gyulai Ildikóval, az intézmény vezető főorvosával beszélgettünk többek közt a véradás fontosságáról, tévhitekről, művérről, statisztikáról, majd egy kulisszajárás keretében megnéztük, hol, hogyan tárolják a különböző vérkészítményeket, végezetül mi magunk is hozzájárultunk három élet megmentéséhez.

 

Akár egy vámpírtanya is lehetne...

 

Ritka, ha lejár egy-egy egység vér

Noha mindössze 35 napig tárolható a vörösvérsejt-készítmény, nagyon ritka, hogy kárba veszik. „Az igazán nagy luxus lenne!” – figyelmeztet Gyulai doktornő. „Kevésszer fordul elő, hogy egy-egy egységet nem használunk fel, az is inkább a ritkább vércsoportoknál (AB negatív és pozitív).” Amit anno a Vészhelyzetben láttunk, hogy a nulla negatív vér bárkinek jó, akit bevisznek a sürgősségire, a valóságban csupán két egységnyi mennyiségig helytálló, utána már csak speciális eljárással elkészített nullás vér adható.

 

Tudtad? Létezik művér, de…

A tudomány csodálatos fejlődésének hála már képes az ember laboratóriumban, sejtből előállítani bizonyos szerveket. Bennünk felmerült, milyen egyszerű lenne, ha vért is sikerülne ugyanígy – csúnyán fogalmazva – gyártani.

Így oszlott el minden futurisztikus víziónk: „Évtizedek óta próbálkoznak vele, az OVSZ is kísérletezett vele, most szintén folynak vizsgálatok, de ami jelenleg elérhető, az katasztrófahelyzet, háború esetén használható az akut ellátásban, hosszú távon nem él meg bennünk ez az úgy nevezett haemoglobin molekula. A mindennapi lakossági ellátásban csakis az emberi vért tudjuk használni.”

 

Az automaták bontják 3 felé a vért

 

Ments meg 3 életet! De miért pont hármat? Avagy íme, a vér útja donortól betegig

A vérellátók országos szervezetként működnek, a vért regionális szinten gyűjtik, majd egységesen osztják szét. 450 milliliter teljes vért vesznek le a donoroktól, ez számít egy egységnek. A Kecskeméten levett vért a területi központba, Szegedre szállítják speciális, hűtött körülmények között, ahol sűrűségen alapuló centrifugálással elkészítik belőle a háromféle alapkészítményt: ezek a vörösvérsejt, a vérplazma és a kettő közötti határréteg. Innen ered tehát a szlogen: „Ments meg három életet!”. Ezekből aztán további speciális készítményeket tudnak előállítani.
A vércsoport- és vírusszerológiai kivizsgálás céljából mintacsöveket küldenek Budapestre, majd egy országos számítógéprendszerben minden szál összefut, és máris utazik a vérünk elsősorban vissza a régióba, szükség esetén az ország többi részébe.

 

 Van, akinek ez a legszebb ajándék

 

Karácsonykor kinyílik a szívünk és a vénánk is

„Aki véradásra szánja rá magát, az alapvetően csupaszív, jószándékú ember” – fogalmaz a doktornő. Mégis a véradási kedv meglehetősen ingadozó. Országosan körülbelül napi 1600-1800 egység szükséges a biztonságos vérellátáshoz. Ezt a számot többé-kevésbé sikerül is tartani, habár előfordul, hogy csupán 1300-1500 véradó jelentkezik egy nap. Az ünnepek, mint az adventi időszak vagy a húsvét kiemelkedő számokat szoktak hozni, illetve az Országos Vérellátó Szolgálat speciális kezdeményezései - például a fesztiválokon való részvétel, a Retró Véradás - ugyancsak több ember kedvét hozzák meg.

„Nyáron felborul az egyensúly az igény és a leadott vérmennyiség között: szabadságra mennek a véradók, elutaznak, a nagy melegben egyébként is csökken a motiváció, augusztusban pedig az allergiaszezon veti vissza a jelentkezéseket - Kecskemét a parlagfű tekintetében sajnos hátrányos helyzetű, rengeteg az érintett. Ellenben a balesetek száma megszaporodik, az aktuális vérigény megnő. Ilyenkor a telefonos behívásokkal, levelezőlappal és e-mailben próbálunk ráerősíteni az ösztönzésre, ami szerencsére remekül működik.”

 

A kecskeméti véradói aktivitás 7 százalék körüli

 

Egy-egy emberért olykor megmozdul az egész város

„Nemrég Kecskeméten is láthattuk, milyen erős az összefogás szükség esetén. A motorbalesetet szenvedett fiúnak az incidenst követő két napban 200-an jöttek el irányított véradással segíteni” - emelte ki Gyulai Ildikó. “Az irányított véradás az ország bármelyik pontjáról működik, nem kell abba az intézménybe ellátogatnunk, ahol a beteget kezelik.”

 

Kecskeméten emelkedő tendenciát mutat a véradás

A statisztikát nézve a férfiak vezetnek 60-40 % arányban a nőkkel szemben, hisz ők évente ötször adhatnak vért, míg a hölgyek csak négyszer; illetve ami a korosztályt illeti, a 30-50 évesek a legaktívabbak országos szinten. “A mi területünkön viszont sok a fiatal, első véradó, e tekintetben kiemelkedően teljesít a város és a megye. Egyébként a kecskeméti véradói aktivitás 7 százalék körüli, az országos átlag pedig 4 %. Az elmúlt két esztendőben jelentősen megemelkedett nálunk az intézményi véradások száma, tavaly pedig nyolcszázzal többen jelentkeztek, mint előző évben. Az eddigi adatokat áttekintve úgy látom, hogy ez idén tovább növekedett. Ebben nagy szerepe van a vöröskeresztes kolléganőnknek, aki a telefonos behívásokért felelős.”

 

Minden esetben ellenőrző vizsgálatoknak vetik alá a vérünket (Hepatitis B és C; HIV és Szifilisz)

 

Többet kérdeznek tőlünk véradás előtt, mint egy egyetemi vizsgán, de jó okuk van rá!

Maga a véradás alig néhány perces folyamat, mégis összességében közel egy órát rá kell szánnunk. Az idő nagy részét a kitöltendő kérdéssor, majd az orvosi vizsgálat teszi ki. Hiába tombol bennünk a jó szándék, sajnos nem mindenki alkalmas véradásra, illetve nem mindig.

„Most például nyugat-nílusi vírus fertőz több európai országban, ezért aki járt a listán szereplő helyeken, 30 napig nem adhat vért, hogy biztonsággal kizárják a vírus továbbadását. Ugyancsak előfordulnak olyan fájdalomcsillapítók, amelyek szedése után nem állítható elő a vérünkből trombocita készítmény” - hoz példákat a doktornő, miért nagy a felelősség az egyénen. Bár bizonyos vizsgálatokat mindenképp elvégeznek, nem mindent tesztelnek rutinból. Tudatosan, felkészülten kell tehát a véradásra érkezni.

 

 Gyulai doktornő szívvel-lélekkel végzi munkáját

 

“Ez nem szakma, ez hivatás!”

Dr. Gyulai Ildikó a kardiológiai profilú belgyógyászatról képezte át magát - családalapítás után - a transzfuziológia “kihívásokkal teli, de nagyon szép” területére.

“Ezt csak teljes elkötelezettséggel és odaadással lehet végezni, illetve ha az ember nem munkának éli meg, hanem ebben él” - szól a hitvallása. “Csodálatos az immunhematológiai része és a vérgazdálkodás egyaránt.”

 

Csodálatos érzés segíteni!

 

Lehetőségeinkhez mérten mi is igyekszünk néhány havonta ellátogatni a Vérellátóba vagy kitelepített véradásra. Sokszor halljuk, hogy nagy visszatartó erő a fájdalomtól való félelem vagy a tűfóbia. Nos, mi sem vagyunk fakírok, mégsem távoztunk még soha kellemetlen élményekkel. Az a néhány perc, míg leveszik tőlünk a szükséges mennyiséget, rendre kellemes beszélgetéssel telik. Nem füllentjük azt, hogy wellness-élmény vár a véradókra, de hogy kedves szavakból és hálából jócskán töltekezhetnek a Kecskeméti Területi Vérellátóban töltött idő alatt, arra garanciát vállalunk!

 

A Kecskeméti Területi Vérellátó csapata

 

Itt tudsz Kecskeméten vért adni:

Kecskeméti Területi Vérellátó

Cím: 6000 Kecskemét, Koháry körút 4.

Telefon: +36 76 485 040

Véradási időpontok:

  • Hétfő: 8.00-18.00 
  • Kedd: 8.00-16.00 
  • Szerda: 8.00-14.00
  • Csütörtök: 8.00-18.00
  • Péntek: 8.00-13.00

 

Adj egy fél órát az életedből, mások életéért!

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Utoljára frissítve: kedd, 02 október 2018 17:34
Értékelés:
(2 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449