TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Köz-tér \ Durván túlfogyasztott Európa, amiért az egész világ nagy árat fizet!
09
2019 máj.

Durván túlfogyasztott Európa, amiért az egész világ nagy árat fizet!


Ha a Földön mindenki úgy élne, mint az átlag európai lakos, a természet ez évi erőforrásait május 10-ig teljesen ki is merítettük volna, és nagyjából 2,8 bolygóra lenne szükségünk a fennmaradáshoz. Ez az állapot tarthatatlan – gyorsabb ütemben zsigereljük ki ökoszisztémáinkat, mint ahogy azok képesek megújulni. A világon a legnagyobb teljes ökológiai lábnyoma együttesen Kínának, az USA-nak, Indiának, Oroszországnak és Brazíliának van, és ha az Európai Unió is egy ország lenne, akkor a 3. helyet szerezné meg a dobogón.

 

 

 

2019-ben az európai túlfogyasztás napja május 10-ére esik a Global Footprint Network által közölt legfrissebb adatok szerint. Az európai túlfogyasztás napjának dátumát úgy állapítják meg, hogy összehasonlítják az egy lakosra jutó ökológiai lábnyomot a globálisan rendelkezésre álló, egy személyre eső biokapacitással. Vagyis, ha a világon mindenki ugyanolyan ökológiai lábnyommal rendelkezne, mint az átlag európai lakos – például ugyanannyi szén-dioxidot bocsátana ki, ugyanannyi élelmiszert, rost- és faanyagot használna, és ugyanannyi beépített területet foglalna el – akkor május 10-ig az emberiség annyit használna el a természet erőforrásaiból, amennyit bolygónk egy egész év alatt tud megújítani. Az év további részében az emberiségnek a Föld természeti tőkéjének kimerítéséből kellene megélnie. Ez annyit jelent, hogy például több lenne a szén-dioxid-kibocsátás, mint amennyit a bolygó természetes ökoszisztémája képes elnyelni, vagy az erdőirtások nagyobb biomassza-pusztítást okoznának, mint amennyit a természet képes újratermelni. Ezen kívül a halászterületek még inkább kimerülnének, a talajerózió nagyobb ütemben menne végbe, és a biológiai sokféleség is gyorsabban csökkenne.

 

 

Az EU lakossága korántsem méltányosan használja bolygónk erőforrásait: a Föld biokapacitásának majdnem 20%-át használja fel, miközben a világ populációjának összesen 7%-át foglalja magában. Valamennyi EU-tagállam ökológiai lábnyoma jóval meghaladja a világ egy főre eső átlagos biokapacitását, ami jelenleg 1,6 globális hektár. (Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy mennyit használunk fel a természet erőforrásaiból. A biokapacitás azt jelzi, hogy milyen mértékű erőforrás áll a rendelkezésünkre. Mindkettőt a biológiailag termékeny területek vonatkozásában mérik fel, és globális hektárban fejezik ki.)

Más szóval 2,8 bolygóra lenne szükségünk, ha mindenki olyan ütemben fogyasztana, mint egy átlagos EU-lakos. Ez jóval felülmúlja a világátlagot, ami körülbelül 1,7 bolygónak felel meg. Akár területi, akár globális szinten nézzük, az ember természeti erőforrások iránti igénye messze túllépi azt a mértéket, ami még fenntartható a bolygónk számára.

 

 

Az EU-ban a túlfogyasztás napja 1961 óta drámaian előrébb kúszott, október 13-ról a jelenlegi május 10-re. A természeti erőforrások túlhasználata Európa-szerte tovább folytatódott az 1970-es években. A valaha volt legkorábbi EU túlfogyasztás napja 2007-ben volt, akkor április 23-ára esett. A 2000-es évek végi gazdasági válság óta csaknem mindegyik EU-tagállam ökológiai lábnyoma kissé visszaesett. Különösen igaz ez Görögországra, amelyet igen súlyosan érintett a válság. Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban is hasonló volt a helyzet.

Luxemburg mindössze 46 nappal az év kezdete után elérte túlfogyasztásának napját, míg Románia az utolsó helyen van az EU-ban, mivel az egész évre rendelkezésre álló erőforrásokat 192 nap alatt használja fel. Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, hiszen ha az egész világ úgy élne, mint a hazai lakosság, akkor több mint kettő Földre lenne szükségünk.

 

 

Nagy árat fizetünk a túlfogyasztás miatt!

Akár az országok gazdasági helyzetét, akár az egészségünket nézzük: a szélsőséges időjárási jelenségek 1980 óta 450 milliárd euróba kerültek az európai gazdaságnak, a levegőszennyezés pedig minden évben 430.000 korai halálozást eredményez Európában.

A szénlábnyom jelenleg az EU ökológiai lábnyomának 60%-át teszi ki. A világ átlaghőmérséklete már 1°C-kal megemelkedett, ennek hatása pedig már Európában is érzékelhető. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az árvizek, aszályok, hőhullámok és más éghajlati szélsőségek már 453 milliárd euró gazdasági veszteséget okoztak 1980 és 2017 között, és Európa-szerte több mint 115 000 emberéletet követeltek.

 

 

A klímaváltozás óriási terhet ró az ökoszisztémákra. Erre példa a korallfehéredés jelensége, amelyet a felmelegedő tengervíz miatt elsavasodó óceán okoz – pedig a korallzátonyok több mint 200 millió ember számára jelentenek fontos védelmet a viharokkal és az erős hullámzással szemben. Még ha képesek is leszünk 1,5°C-ra korlátozni a felmelegedés mértékét, korallzátonyaink 70-90%-át akkor is elveszítjük, 2°C emelkedés esetén viszont gyakorlatilag az összesre pusztulás vár. A korallzátonyok az összes tengeri faj egynegyedének adnak otthont, így pusztulásuk tömeges kihaláshoz vezetne. A napjainkban jellemző, elegendőnek cseppet sem nevezhető politikai kötelezettségvállalást látva bolygónk akár a 3,2°C-os globális hőmérséklet-emelkedést is elérheti.

 

 

A 2018-as Élő Bolygó Jelentés szerint az elmúlt 40 évben a vadon élő fajok populációinak állománya átlagosan 60%-kal csökkent. A jelentésben azonosított, a fajokra leselkedő legsúlyosabb veszélyek közvetlenül emberi tevékenységekhez köthetők, beleértve az élőhelyek pusztulását és eltűnését, valamint a vadon élő fajok túlzott mértékű kihasználását, úgymint az intenzív vadászatot és túlhalászatot.

 

 

A holnap talán már késő lesz

A WWF ezért egy fenntarthatósági egyezmény elfogadását sürgeti, amely olyan konkrét célokat és intézkedéseket fogalmazna meg a klímaváltozással, a természetvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban, Európára vonatkozóan, amelyeket a következő öt éven belül teljesíteni kell. Európa további vezető szerepe csak akkor biztosítható, ha befektet azokba az ágazatokba, amelyek a jövő gazdaságainak középpontjában állnak majd, mint például a megújuló energia, a fenntartható közlekedés, valamint az ökológiailag fenntartható mezőgazdaság és halászat. A megoldás a kezünkben van. Azonban ha nem születik azonnal szilárd elhatározás a törekvések támogatásáról, a holnap talán már késő lesz.

 

Forrás: WWF

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Utoljára frissítve: csütörtök, 09 máj. 2019 20:05
Értékelés:
(0 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449