TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Köz-tér \ Egyszer volt Kecskeméten kutyavásár - 10 érdekesség a Hírös Hét történetéből
25
2019 aug.

Egyszer volt Kecskeméten kutyavásár - 10 érdekesség a Hírös Hét történetéből

 

Utolsó napjához érkezett az idei Hírös Hét Fesztivál, ma még vár ránk többek közt a babakocsis felvonulás, amelyet már az első Hírös Héten, 1934-ben is megszerveztek és 3000 résztvevővel büszkélkedhetett az esemény. Írunk erről is bővebben, illetve elárulunk még jó néhány különlegességet, amit biztosan nem tudtál a fesztiválról! Székelyné Kőrösi Ilona történész, néprajzkutató, a Hírös Hetek Kecskeméten c. könyv szerzője mesélt nekünk néhány izgalmas történelemmorzsát.

 

 

 

Jó néhány évet letagadhat a fesztivál a korából

1934-ben volt az első Hírös Hét, mégsem ünnepelte 80. születésnapját a fesztivál 2014-ben. Először azt tervezték, évente megrendezik, de ez rögtön 1935-ben meghiúsult a kegyetlen időjárás miatt: a várost az aszálytól a hatalmas jégesőig több természeti csapás sújtotta. 1936 egy remekül sikerült fesztivált hozott, de látva, mennyi szervezőmunkát igényel, úgy döntöttek, 2 évente örvendeztetik meg vele az embereket. Ez sem sikerült. 1938-ban Szent István-emlékévet ünnepelt Magyarország, illetve Eucharisztikus Kongresszust is tartottak, és a vallási rendezvények szervezői gyorsan lecsaptak a MÁV összes kocsijára. A Budapest és Kecskemét között közlekedő filléres kultúrvonatok létfontosságú szerepet játszottak városunk turizmusában, ezek kiesése nagy érvágást jelentett, továbbá a Trianonnal elcsatolt területek visszavétele kötötte le inkább a közfigyelmet, nem a szórakozás, ezért ismét elmaradt a Hírös Hét. 1939-ben afféle pótlék gyanánt életre hívták az Országos Borünnepet, azt követően pedig a második világháború lehetetlenítette el a programokat. Természetesen a háború után is idő kellett Kecskemétnek, mire talpra állt és újra a kultúrára összpontosíthatott. 1948-ban a szabadságharc centenáriumi napjainak keretében tartottak egy Hírös Hét-szerű rendezvényt, később pedig, mivel Kecskemét 1950-ben megyeszékhely lett, a város korlátain kívülre is kiterjesztették a rendezvényt. Ekkortájt mezőgazdasági kiállítás jellege volt. A régi alapokra építve a Hírös Hetet csak 1994-ben élesztették újjá.

 

Kik voltak az ötletgazdák?

A barack és a többi kiváló gyümölcs az első Hírös Hét idejére már világhírűvé emelte Kecskemétet. 1934-ben ünnepelte az Iparegyesület a 70. évfordulóját, az Ipartestület pedig az 50.-et, és az iparosok vetették fel, hogy ezeket a kerek évszámokat össze lehetne kötni a barackünneppel - így született meg a Hírös Hét. Az alapgondolat az volt, hogy mutassuk meg a világnak, milyen klassz hely Kecskemét, mennyi érték lelhető fel nálunk. A korabeli visszajelzések pedig nagyra becsülték, hogy nem idegen tollakkal ékeskedik a város, nem máshonnan hozzák a fellépőket és a termékeket, hanem a helyi büszkeségeket állítják ki.

 

Micsoda marketingfogás: Móricz Zsigmond harangozta be a fesztivált!

Az író, újságíró, szerkesztő egy rádióműsorban hirdette, hogy Kecskeméten olyan rendezvény készülődik, amely párját ritkítja a világon, ezért feltétlenül el kell rá látogatni. Móricz egyébként régről figyelemmel kísérte a várost, méltatta gazdasági fejlődését, szellemi termékeit, a Rákóczi utat pedig az ország legszebb sugárútjának titulálta.

 

 

Mit szólnál, ha mostanság is hajnalban indulna be az élet a főtéren?

Manapság ez a fesztivál zárja a nyarat szimbolikusan Kecskeméten, alatta ünnepeljük Magyarország születésnapját is, de nem mindig volt ez így. A kezdeti években a barack érése határozta meg az időpontot, tehát júliusban tartották. Aki pedig részt kívánt venni a rangos gyümölcskongresszusokon, igazán korán kellett, hogy keljen, ugyanis elzárt konferenciaterem helyett a helyszínül a Nagytemplom előtti, hajnal 2-3 tájékán kezdődő nagybani piac szolgált. Az urak ezáltal betekintést nyertek a vidéki emberek mindennapjaiba 1936-ban.

 

Nem egy profi programszervező iroda munkálkodott rajta

Az egész várost megmozgatta a Hírös Hét szervezése, persze a korabeli önkormányzat jóváhagyásával és erkölcsi támogatásával. A gyerekek, diákok reszortja volt például a turisták eligazítása, ők festették a táblákat, mi merre található, a pedagógusok pedig tolmácsoltak, hisz külföldről ugyancsak érkeztek vendégek szép számmal. A bugaci pásztorok betelepültek a városközpontba, főzték a pörköltet, megízesítve a pusztai romantikával, így nemcsak a főztjükkel arattak nagy sikert a szép szál legények a fővárosi dámák körében…

 

Hol van már a régi szellemiség!

Az első Hírös Hét három alappillérre épült: szakmai rendezvények és kiállítások, művészeti kiállítások és a ma leginkább jellemző kulturális és szórakoztatás célú programok.

A Hírös Hét Kecskemétre legjellemzőbb bemutatója a mezőgazdasági kiállítás volt, amelynek keretében gyümölcs-, bor-, szesz-, virág-, konzerv-, termény, valamint méhészkiállításra és vásárra került sor. Helyszíne az Újkollégium épülete és az épület előtti tér volt. A korabeli újságcikkek szerint a látogatók ámulatba estek „a gyümölcs tündérbirodalma” láttán, s azt firtatták, miért nem lehet ezeket a gyümölcskülönlegességeket az üzletek kirakataiban látni. A magyarázat: ez az, amit exportra küldenek, jó áron.

Emellett kézimunka-, konyhaművészeti-, lakberendezési, képzőművészeti kiállításokat is láthattak az érdeklődők, de az országos baromfi-, galamb-, postagalamb- és házinyúl kiállításra szintén a Hírös Hét keretében került sor.

 

Kodály Zoltán három ősbemutatójának is helyet adott a Hírös Hét

A Piarista Gimnázium előtti téren több mint kétezer fős közönség előtt rendezték meg a korabeli dal-és zenekultúra kiemelkedő eseményét, a szabadtéri dalosünnepet és találkozót 1934-ben. Az est szenzációja a Kodály darabok ősbemutatója volt. A három új Kodály-mű: Ady Endre Akik mindig elkésnek című versére írott kórusmű, Weöres Sándor Öregek című versének zenei képekbe való átültetése és végül a János evangéliumbeli szövegre szerzett Jézus és a kufárok című nagyszabású kompozíció.

 

 

Amikor még 3000 résztvevővel zajlott a babakocsis felvonulás

Az első Hírös Hét egyik legnagyobb látványosságának mondható a gyermekfelvonulás, a „Kecskemét a gyümölcs és a gyermek városa” jegyében. Kecskeméten rendkívüli, 10 % feletti volt a szaporulat, a város lakosságának száma folyamatosan emelkedett és nagy gondot is fordítottak a gyermekekre. A nagyobb járványok, háborúk után is a természetes szaporulatnak köszönhetően állt helyre a mérleg, majd 1950 után már a beköltözés ugyancsak növelte a lélekszámot. Nem csoda tehát, hogy a gyermek, az iskola és az egészségügy hármasa köré rengeteg kiállítás szerveződött a Hírös Héten, emellett pedig megfogalmazódott a gyermekfelvonulás gondolata. A tanyai gyermekeket talicskában tolták, és szintén érdekesség, hogy az árvaházi gyermekek mindannyian piros alapon fehér pöttyös ruhában vonultak fel. Ennek egészen egyszerű a magyarázata: éppen ilyen anyaghoz jutottak hozzá. A pöttyös ruha akkora sikert aratott, hogy divathullámmá vált, a bugaci pusztabálokon szinte kötelező viselet lett.

 

Egyszer volt Kecskeméten kutyavásár

A második Hírös Hétre ugyancsak készültek látványos újdonsággal: a Bethlen körút melletti, akkor még beépítetlen területen kutyavásárt tartottak, amiből aztán valahogyan nem lett hagyomány...

 

Mennyi???

Egyetlen nap alatt 25000 üveg szódavíz, 100 hektó bor, 22000 pohár sör fogyott az első Hírös Héten, a vendéglátóhelyek nyitvatartási idejét pedig meg kellett hosszabbítani. Ekkora érdeklődésre senki sem számított!

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Értékelés:
(2 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449