Nyomtatás
18
2019 dec.

Fenyőgyilkosok kontra légszennyezők, avagy a műfenyő és az élő fa viadala

 

Vajon ki árt kevesebbet a bolygónak? Leegyszerűsítve: aki egyáltalán nem állít karácsonyfát. No, de azért járjuk körbe alaposabban ezt a vitatémát!

 

 

Egyáltalán mióta divat fenyőfát díszíteni karácsonykor?

 

Az örökzöld növényeket és fákat már az ókori népek is tisztelték, jóval a kereszténység megjelenése előtt. A téli időszakban faágakat aggattak ki otthonaik ajtóira, ablakaira, hogy elűzzék a boszorkányokat, gonosz lelkeket, szellemeket és a betegségeket.

A kereszténység megjelenése nem rögtön hozta magával a karácsonyfa jelenségét, hagyománya mindössze a 16. században terjedt el a Német-római Birodalomban. A virágzó népszerűséget pedig Viktória brit királynőnek köszönheti a karácsonyfa: a királyi pár 1846-ban egy neves lapban gyermekeik körében, a feldíszített fenyőfa mellett volt látható, és mivel az uralkodónőt igencsak kedvelték és követték, egyből divatot teremtett nemcsak Nagy-Britanniában, hanem a tengerentúlon is.

Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította, 1824-ben, a magyar szépirodalomban a karácsonyfa 1866-ban, Jókai Mór: A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében jelent meg először. Szóval mondhatni, még 2 évszázados hagyománya sincs.

 

 

Mindkettő ró terhet a környezetre, de nem mindegy, mekkorát!

 

Sokan egyszerűen sajnálják, hogy kivágják az élő fenyőket, ezért pártolnak át egyre többen a műfenyőre. De nem jól teszik!

Magyarországon az erre a célra telepített ültetvényekről származik a fenyőfa, tehát nem pusztítanak vele természetvédelmi szempontból értékes területeket. Viszont karácsony elteltével rengeteg hulladék keletkezik belőlük, ennek rövid története: jön a kukásautó, elszállítja, feldolgozzák. Minden szakasz mentén szén-dioxid-kibocsátás történik, szóval nem mondhatjuk környezetbarátnak még akkor sem, ha komposztálással vagy égetéssel hasznosíthatóak.

Azonban ha Magyarországon nevelt, lehetőleg minél közelebbi helyről származó, igazi fenyőt vásárolsz, azzal még mindig jóval kevesebbet ártasz, mint egy műfenyővel.

 

 

A műfenyő ugyanis - nevében is benne - műanyagból készül, a műanyagot olajból állítják elő, a folyamat pedig erősen hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátáshoz és ezzel a globális klímaváltozáshoz. Ráadásul többnyire Kínában készítik, vagyis hozzánk már utazik egy csomót, ami megint csak hatalmas károsanyag-kibocsátással jár. Egy független környezeti ügynökség életciklus-elemzése alapján legalább 20 évig kellene használni egy műfenyőt, környezeti szempontból csak akkorra válik egyenértékűvé a vágottal. Ismerve a fogyasztói társadalom vad lüktetését, ez keveseknél lenne így.

 

Ha mindenáron műfenyőt szeretnél vásárolni, legalább

  • legyen PVC-mentes,
  • keresd az Európában gyártott alternatívát
  • és használd minél tovább!

 

A többi alternatíva:

 

A földlabdás fenyő

Mi jó néhányszor szavaztunk rá, tele is lett az udvar csodaszép, különleges fenyőkkel, amiket imádnak a madarak. Kert (és hely) híján azonban viszonylag macerás lehet felelősségteljes új tulajdonost keresni neki.

 

A kölcsönzött fa

Kecskeméten az Oázis Kertészetről tudunk, ahova az ott vásárolt cserepes élő fenyőt visszaviheted az ünnepek után, és levásárolhatod a fa árának felét.

 

 

A kreatív újrahasznosítás 

Tele az internet ötletekkel, inspirációkkal, mi mindenből varázsolhatunk saját kezűleg “karácsonyfát”: a könyveinkből, egy létrából, maradék faanyagból, raklapból, családi fotókból…

 

Ha nincs fa

Végül is, miért ne fordíthatnánk hátat mostantól ennek a hagyománynak? De aki kertes házban lakik és az udvarban lévő fák kivilágosításával, csinosítgatásával beéri, nem ragaszkodik ahhoz, hogy a fenyőfa a szobában díszelegjen, máris nagyot szökkent a környezettudatosság-mércén a helyes irányba.

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Utoljára frissítve: szerda, 18 december 2019 22:34
Értékelés:
(0 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned