TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Köz-tér \ Igazi mókamester az év emlőse, a természet kukása 2020 rovara - ők a természet idei sztárjai
07
2020 jan.

Igazi mókamester az év emlőse, a természet kukása 2020 rovara - ők a természet idei sztárjai

 

Összegyűjtöttük, 2020-ban mely fajok kerülnek reflektorfénybe Magyarországon madártól a hüllőig, gombától a vadvirágig.

 

Miért fontos megválasztani az év emlősét, kétéltűjét, de még vadvirágát is?

Mert nem lehet elégszer szót ejteni természeti kincseinkről, legyenek bármilyen aprók és első gondolatra jelentéktelenek. A különböző szervezetek és alapítványok ezekkel a jelképes kitüntetésekkel igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét a környezetvédelem jelentőségére és bővíteni a tudásunkat az egyes fajokról.

 

Következzenek a 2020-as nyertesek:

 

 

Év Madara: erdei fülesbagoly

A szavazásban győztes erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja.

Közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják.

Hatalmas elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ. A világállomány mintegy 28%-a él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6 500-12 000 pár közé becsülhető.

Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kisrágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is. A hazai köpetvizsgálatok (a táplálékállatok emészthetetlen szőre, tollai és csontjai alkotta, rendszeresen visszaöklendezett kis gombócok) alapján leggyakrabban mezei pockot, erdeiegér-fajokat és házi egeret fog. Őszönként hatalmas, települési szinten akár több százas csapatokban jelenik meg a falvak, városok fáin, hogy itt áttelelve, éjszakánként innen kijárva vadásszanak.

Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok általi elütés számos madár pusztulását okozza minden évben. A gyéríthető varjúfélék fészkeiben kotló tojókra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt veszélyt jelent az illegális „belepuskázás”, amikor a vadászok a tiltást figyelmen kívül hagyva alulról belelőnek a fészekbe. A varjúfélék, mint a legfontosabb fészekgazdák helyenkénti megritkulása negatívan hat a fészkelő párok számának alakulására.

 

 

Év Városi Madara: vörösbegy

A vörösbegy 12,5–14 centiméter hosszú. A tojó és a hím hasonló színezetű, narancssárga tollakkal borított begyük és arcuk van, a „vörös”, tulajdonképpen narancssárga tollazat körül szürke sáv található és testük felső részein a tollazat barnás színezetű. Nyugat-Szibériától kezdve egész Európában megtalálhatóak, délen pedig elterjedési területük Észak-Afrikáig terjed. 

A vörösbegy, vagy más néven csipkemadár erdők, bokrosok madara. Lágy éneke az alkonyati órákban is felcsendül. Kemény teleken a házak mellé húzódik, ahol etethető. A vörösbegy főleg rovarevő, ám ősszel és télen bogyókkal egészíti ki étrendjét. Világszinten nem veszélyeztetett, de Magyarországon védett, eszmei értéke 25 ezer forint.

A vörösbegyek kiemelt szerephez jutnak a brit népművészetben és Franciaország északnyugati részein, ám Európa többi részén e madárfajnak jelentéktelenebb szerepe van a kultúrában. Úgy tartották, hogy a viharfelhők madara, amely Thor szent madara a skandináv mitológiában. A Babes in the wood című gyerekmesében vörösbegyek őrizték a gyermekek holttestét. A tizenkilencedik századtól kezdve a vörösbegyek egyre nagyobb szerepet kezdtek el játszani a karácsonyi ünnepkörben, amikor is megjelentek az első olyan üdvözlőlapok, amelyek kapcsolatba hozták a vörösbegyet a karácsonnyal. Számos karácsonyi bélyegen feltűnnek a vörösbegyek. Egy régi brit mese arra próbál magyarázatot adni, hogy miért is ilyen feltűnő e madarak mellkasa. A legenda szerint eredetileg minden vörösbegy barna színű volt, ám amikor Jézus keresztre volt feszítve, egy vörösbegy repült oda hozzá és kezdett el énekelni, hogy így próbálja enyhíteni a szenvedését. Jézus vére festette meg a madár mellkasát, és ettől kezdve minden vörösbegynek vörös lett a mellkasán a tollazat. Egy másik legenda szerint a vörösbegyeknek akkor változott vörössé a tollazatuk, amikor megperzselődött mellkasuk a purgatóriumban senyvedő lelkek számára történő vízhordás közben. Ugyanakkor a karácsonnyal való összekapcsolódása e madárfajnak abból ered, hogy régen a postások Nagy-Britanniában vörös dzsekiket viseltek és emiatt vörösbegynek hívták őket, tehát a képeslapokon megjelenő vörösbegyek egyúttal ennek állítanak emléket.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1996-ban „Az év madarává” választotta.

 

 

Év Emlőse: vidra

Az európai vidra, vagy gyakran csak röviden vidra (Lutra lutra) részben vízben élő ragadozó emlősállat. A szabad természetben ritkán lehet látni, mert a Kárpát-medencében szinte kizárólag éjszakai életet él. Az ujjai közötti úszóhártyák és áramvonalas teste egyaránt a gyors úszást segíti elő. Kedvelt élőhelyei a vízfolyások, tavak csendes, növényzettel tarkított part menti területei, amelyek kitűnő halászó- és búvóhelyül szolgálnak. A vidrák maguk ásta kotorékban vagy borzvárakban laknak, amelyek egyik vége a víz alatt nyílik. Elsősorban hallal táplálkozik, de jelentős mértékű a béka, valamint a gerinctelen állat fogyasztása is. Esetenként jóllakottan, játékból is halászik. Apropó, játék, aki elidőzött már hosszabban a Kecskeméti Vadaskert ázsiai törpevidráinál, biztosan felfedezte, milyen viccesek ezek az aranyos vízi állatok, ahogyan egymást kergetve vagy épp kavicsot rakosgatva szórakoztatják magukat és a látogatókat.

Az európai vidra egész kontinensünkön veszélyeztetett faj, több nyugat-európai országban, illetve egyes jellemző élőhelyén ki is pusztult, jó néhány helyen próbálkoznak a visszatelepítésével, visszatelepülésének segítésével. Hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

 

 

Év Hüllője: keresztes vipera

A keresztes vipera nem nő nagyra, a 60-80 cm már hosszúnak számít. A hímek alapszíne szürke vagy hamvasszürke, fekete cikk-cakk mintázattal, de előfordulnak sárgás vagy éppen vöröses árnyalatú példányok is. A nőstények barnásak, és a hátszalagjuk is barna. Itthon azonban előfordulnak koromfekete példányai is, a sík és dombvidéki vizes élőhelyek közelében, Somogyban, Zalában és a Beregben. Van, hogy az egész kígyó éjfekete vörös szemekkel, sokuknál az ajakpikkelyek azért fehérek. Pupillájuk nappali fényben függőlegesen hasított, ez Magyarországon egyértelműen megkülönbözteti őket a siklóktól. Ugyan nálunk csak szigetszerűen fordul elő, a keresztes vipera az egyik, ha nem a legnagyobb elterjedésű hüllő a földön: Nyugat-Európától egészen a Távol-Keletig elterjedt, északon a sarkkörön túl hatol. Elsősorban domb és síkvidéki erdőszegélyeken, sokszor vizes, mocsaras élőhelyeken él, de megtalálható magas hegyvidékeken is, mint a Kárpátok.

A keresztes vipera ragadozó. Zsákmányát elsősorban kisemlősök képezik, de fogyaszt békákat, gyíkokat és madarakat is. Általában lesben várja meg áldozatát, és villámgyorsan lecsap rá. Maráskor a nyugalmi állapotban a szájpadlásra felfekvő méregfogak a bicska pengéjéhez hasonlóan kinyílnak, és az áldozat testébe mélyednek. A tarkó két oldalán található méregmirigyeket körbeölelő izmok összehúzódnak, és a mérget egy csatornán keresztül a cső formájú méregfogba préselik. A cső nyílása a méregfog vége előtt, elöl helyezkedik el, ezen keresztül jut a méreg az áldozat szöveteibe. A viperák nagyon jó anyag- és energiahasznosítók. Skandináv megfigyelések alapján évente 7-10 zsákmányállattal is beérik, bár ennél nálunk valószínűleg többet esznek.

A keresztes viperát itthon és Európa más részein is elsősorban az élőhelyeinek eltűnése veszélyezteti. A növényzetet átalakítjuk, a kaszálókat beszántjuk. A baj a bajban, hogy sok helyen az egykori virágos, bokros erdőszegélyeket olyan özönnövények lepik el, és teszik élhetetlenné a keresztes viperák számára, mint az aranyvessző, a selyemkóró vagy az akác. Mindezt tetézi a klímaváltozás, amelynek a viperáinkra gyakorolt pontos hatását még nem ismerjük, de a szakirodalom már tele van figyelmeztető eredménnyel a klímaváltozás hüllőkre gyakorolt hatásáról. A faj Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

 

 

Év Hala: süllő

Nagyra növő, megnyúlt testű, oldalról enyhén lapított halunk. Csúcsba nyíló szája nagy, a szeglete eléri a szem hátulsó vonalát. Benne nagy, erős fogak ülnek, köztük a többiek közül kiemelkedő ebfogak is. Oldalán elmosódó sötétebb sávok, néha foltok találhatók. Két hátúszóját, valamint farokúszóját fekete foltsorok díszítik. Hazánkban viszonylag széles körben elterjedt, nagyobb folyóink paduczónájától egészen a dévérzónáig gyakori, kisebb folyóinkban azonban csak a bővebb vizű alsóbb szakaszokon lehet rá számítani. A víz oldott oxigéntartalmára érzékeny, ezért kerüli a duzzasztott, feliszapolódott folyószakaszokat, állóvizeink közül pedig inkább csak a jobb oxigénviszonyokkal rendelkező, nagyobb tavakban fordul elő. A süllő valódi halevő ragadozó, táplálékának zömét elsősorban a küsz képezi.

A horgászok körében a legnemesebb ragadozóként ismert. A hazai horgászrekord 15,5 kg (2014). Húsa szálkamentes, kiváló minőségű, a halgasztronómia egyik legkedveltebb alapanyaga.

 

 

Év Rovara: tavaszi álganéjtúró

A Föld rovarfajainak nagyobb része eleven növényekkel táplálkozik, de igen sok közöttük a ragadozó és az élősködő is. Van azonban egy csoport, amely talán még az előzőekénél is fontosabb, és fajszámuk is jelentős, százezres nagyságrendű. Ők tüntetik el más élőlények elhalt maradványait – a korhadt fát, a lehullott avart, a trágyát és a tetemeket. Ezekből az anyagokból folyamatosan óriási mennyiség keletkezik, ami a lebontó rovarok nélkül – csak a baktériumokra és a gombákra hagyatkozva – szinte élhetetlenné tenné a Földet.

A tavaszi álganéjtúró kifejlett példányának testhossza 12–20 mm. A hímet és a nőstényt külsőleg szinte lehetetlen megkülönböztetni. Teste zömök, minden oldalról lekerekített, valamivel hosszabb, mint széles, erősen domború. Kültakarója fémesen fénylő kék, kékeszöld vagy zöld, néha csaknem fekete, vagy (főleg az Északi-tenger partvidékén) sötétlilás. A délebbi és alacsonyabb területeken a szín a zöld irányába tolódik el – Magyarországon a Balatontól dél felé egyre több a teljesen zöld egyed –, észak felé és magasabban a kék, majd a fekete szín dominál.

Magyarországon a családnak 6 faja él, a hegységekben és a dombvidékeken sokfelé megtalálható. A fátlan alföldi pusztaságokról hiányzik. Elsősorban a meleg, napsütötte élőhelyeket kedveli.

 

 

Év Fája: tatár juhar

A tatár juhar már honfoglaló eleink útvonalán is elterjedt, általuk is jól ismert fafaj volt. Mára alföldi területeinken erőteljesen visszaszorult. Hegy- és dombvidékeinken kevésbé becsülik alacsony termete, csekély gazdasági értéke miatt. Ökológiai szerepe viszont jelentős. 

Közepes termetű fa (20m). Törzse szabálytalan, görbe, erősen ágas, kérge téglalapokra tagolt, parás, szürkésbarna, koronája sűrű. Vesszeje rozsdabarna, parás, gyakran paraléces, rügyei barnák, csúcsukon szürkén molyhosak. Termése 2–4 cm hosszú ikerlependék, a szárnyak közel párhuzamosan állnak. Hosszú életű (200-300 év), lassan növő faj. 

 

 

Év Vadvirága: májvirág

A májvirág kora tavaszi, március–áprilisi virágzású növény, ekkor hozza 6-7, ritkán akár 10 lepellevélből („szirom”) álló kék virágait, melyek olykor rózsaszínek vagy fehérek is lehetnek. Levelei jellegzetesen három hegyes karéjúak, némiképp a máj lebenyeire emlékeztetnek és kitelelnek, azaz egész télen át megtalálhatók, ha nem takarja őket hó.

Maga a növény kis termetű, alig 5–15 cm magas, bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, köves talajú tölgyesekben találkozhatunk vele. Elsősorban a Dunántúl déli felén (Somogy, Baranya és Tolna), valamint Zalában, a Balaton-felvidéken és a Bakonyban fordul elő. Emellett megtalálható a Visegrádi-hegységben és a Karancs környékén is. Európa nagy részén honos, de a Brit-szigeteken csak behurcoltan fordul elő. 1988 óta védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

 

 

Év Gombája: csoportos csészegomba

Igazán pombás megjelenésű gomba, piros színével a tavaszi erdők egyik ékköve. Általában nagyobb csoportokban terem, a csészék 2-4 cm hosszú nyél végén terülnek ki. Nem ehető, korhadékbontó faj.

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Utoljára frissítve: kedd, 07 január 2020 11:58
Értékelés:
(2 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449