TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Köz-tér \ Tavaszi környezetbarát kisokos: így óvjuk a kecskeméti madarakat, süniket!
19
2020 márc.

Tavaszi környezetbarát kisokos: így óvjuk a kecskeméti madarakat, süniket!


Kecskemétre, a Hunyadivárosba megérkezett a héten az első gólya, a városban sétálva egyre csinosabb, színesebb ruhát öltenek az utcák, terek, sorra járják násztáncukat a madarak. Éledezik a természet, közelít a tavasz, ami egyben azt is jelenti, vigyáznunk kell azokra a lakókra, akikkel a környezetünkön osztozunk. Íme a tavaszi kisokosunk a természetbarátoknak: mutatjuk, miért fontos a süntanya, mennyire veszélyes a saját képmásával viaskodó madár, bármennyire viccesnek is tűnik, illetve, hogyan védik a kecskeméti gólyákat.

 

Fotó: Orbán Zoltán - MME 

 

Itt az autókat, ablakokat "támadó" madarak szezonja

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) évről évre érkeznek tavaszi bejelentések olyan madarakról, amik épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet. Közös érdekünk tehát a helyzet kezelése.

A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet "tükörkép-szennyező" hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre. A nyugodt víztükörben tükröződő „ellenfél” legyőzhető, mivel a hullámzással a kép teljesen eltűnik és a víz újabb elsimulásáig nem is tér vissza.

A probléma az, hogy a hormonoktól feltüzelt hímek saját tükörképükkel vívott, sokórás mániákus harca teljesen természetellenes körülmények között zajlik, hiszen az "ellenség" nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól, és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja. Sőt, az ablakban tükröződő „fajtárs” támadása következtében betörő üveg a madárnak fizikai sérülést okozhat. Néhány éve Sásdon egy fehér gólya napokig olyan hevesen támadta a tükörképét egy épület ablakaiban, hogy azok közül több is betört.

Szerencsére a jelenség megelőzése, kezelése egyszerű. Ennek módja a tükröződő felületek eltakarása, a külső visszapillantó tükrök behajtása; a tükröződés csökkentése függönnyel, de kihelyezhető a madarakat riasztó „rémzsinór” is. Utóbbi rém egyszerű, otthoni anyagokból (zsineg és nejlonzacskó) is elkészíthető. Aki rendelkezik nyomtatóval, ragadozómadarak feltűnő, a kisebb testű zsákmányállatfajokra riasztóan ható színes "rémszem" nyomatát is felragaszthatja az ablakra.

További ötletek

 

Fotó: Orbán Zoltán - MME 

 

Óvatosan bolygassuk a lomb- és rőzserakásokat, vigyázzunk a sünökre!

 

Az éjszakai életmódot folytató, védett - természetvédelmi értéke 25 000 Ft - keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja.

Ha ilyen növényihulladék-rakással kell dolgoznunk – akár nyáron, akár télen –, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi néhány egyszerű óvintézkedést betartani:

  1. első lépésben lehetőleg ne vasvillával essünk neki a rakásnak, hanem a szerszám nyelével, kesztyűs kézzel fentről lefelé haladva előbb forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün;
  2. ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek;
  3. lehetőség szerint soha, az év egyik hónapjában se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat (ez amúgy is tilos), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, így szó szerint megsülnek;
  4. ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, ne essünk pánikba, és ha csak lehet, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük mi magunk nevelgetni őket (!); ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat;
  5. a háztartásokban keletkező gallyrakás megszüntetése többnyire halasztható, amivel érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha tehetjük, a közelben mindenképpen alakítsunk ki alternatív búvóhelyet a gallyakból vagy a következő fejezetben bemutatott süngarázzsal;
  6. amennyiben a lomb- és rőzserakások elbontása nem elodázható (többnyire kertgondozással foglalkozó települési szervek munkaköre kapcsán), a rendszeresen ilyen munkát végző munkatársakat érdemes ellátni mesterséges süngarázzsal, amibe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstény a kölykeivel áttelepíthető.

Részletek

 

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

 

Biztonságossá teszik a gólyafészkeket, mielőtt visszatérnek a lakók

 

Az Agrárminisztérium támogatásával és az NKM Áramhálózat Kft. közreműködésével 60-nál is több helyszínen teszi biztonságosabbá a fehér gólyák fészkeit a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A munkák még februárban kezdődtek és egész márciusban folynak, jelenleg is.

A fehér gólyák elsősorban lakott területek elektromos hálózatának kisfeszültségű oszlopain fészkelnek. A közvetlenül az oszlopfejre épített fészek rendkívül balesetveszélyes, könnyen okozhatja a felnőtt gólyák és a fiókák halálát áramütés. Ráadásul az áramellátást is veszélyezteti. A gólyafészek-emelők (másnéven gólyakosarak) ezt a problémát küszöbölik ki. Az oszlopra szerelt állványokon a madarak a vezetékektől biztonságos távolságban építhetik a fészküket. Az Agrárminisztérium támogatásával 54 ilyen gólyakosarat vásárolt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, és több mint 60 helyszínen kérte az áramszolgáltató beavatkozását, többek közt Kecskeméten.

„Mivel a gólyák hosszú évekig használják ugyanazt a fészket, minden évben hozzárakva egy kicsit, így az több mázsás súlyúra is nőhet. Emiatt időként a már meglévő gólyakosarakat is cserélni kell, mivel az óriási méretű fészek megbillenhet, megcsúszhat, de az is előfordul, hogy az oszlopfej nem bírja el a nagy súlyt és a fészekanyag mennyiségét kell csökkenteni” – nyilatkozta Bakró-Nagy Zsolt, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetmegőrzési Osztályának vezetője.

 

 

Kétezer tonna kártevő marad évente a nyakunkon a fecskék eltűnése miatt

 

A fecskék a repülő rovarokat pusztítják tömegesen, a baglyok pedig biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is sok problémát okozó egereket és patkányokat. Közös érdekünk tehát, hogy óvjuk, támogassuk őket! Korábban már megmutattuk, hogyan. Itt találod.

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Utoljára frissítve: csütörtök, 19 március 2020 11:04
Értékelés:
(0 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449