TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Otthon melege \ Ha nem lenne negatív energia, sajnálnám a mai gyerekeket…
04
2016 máj.

Ha nem lenne negatív energia, sajnálnám a mai gyerekeket…


Makra Zsuzsanna vagyok, pályaelhagyó pedagógus, PR-os, gyermek-agykontroll oktató és anya. Ha nem lenne negatív energia, sajnálnám a mai gyerekeket a megszámlálhatatlan TV csatorna, internet és okos telefonok miatt… És még azért is, mert sok szülő ezeket adja nekik önmaga és minőségi együtt töltött idő helyett, ráadásul mindezért azt várja, hogy gyermeke minden tantárgyból kitűnő legyen, folyékonyan beszéljen 1-2 idegen nyelven (ha lehet, már oviban), versenysportoljon, zenéljen… stb.


Kisgyermekkoromtól pedagógus akartam lenni. Imádtam iskolába járni, tanulni, részt venni a kisdobos és úttörő, majd KISZ programokban, és kedvet kaptam a tanáraimtól is, akik bár szigorúak, mégis igazságosak voltak – szerettek minket, és tanítani is. Az iskolai feladataimat mindig magam oldottam meg, magamtól. Soha nem ültek mellém a - folyamatos három műszakban dolgozó - szüleim tanulni, kikérdezni.

Lehet, hogy mázlista és okos voltam? Igen, lehet ez is, de én úgy érzem, csak tettem a dolgom: odafigyeltem órán a tanáraimra, megírtam/megtanultam a leckét, szabadidőmben (a magam örömére) sportoltam (még hegedülni is tanultam 2 évig), és rengeteget játszottam az udvaron a barátaimmal. Nem szenvedtem a telefon és az autó hiányától. Gyalog, barátokkal jártam suliba, köztéri villanyoltásra otthon voltam.

Értéket kaptam a szüleimtől és a tanáraimtól, melyeket továbbadtam a lányaimnak is (27 és 29 évesek). Dolgozó nőként én sem ültem le velük tanulni esténként.

 

 

"Elsős korukban tudatosítottam bennük, hogy maguknak tanulnak."

 

Persze a legjobb tudásom szerint segítettem, ha kérték; felmondhatták nekem a verset, a töri anyagot, együtt készültünk angol nyelvvizsgára. De hagytam, hogy maguk végezzék el az iskolákat. Együtt tanulás helyett együtt játszottunk, beszélgettünk, énekeltünk. Mindenki tette a maga dolgát.

Igen, tudom, sok év telt el azóta, a világ is úgy felgyorsult…

Bár a 90-es évek elején abbahagytam a tanítást mindössze néhány év után, mert a szabadelvűségemet nem tudtam összeegyeztetni az akkori „poroszos” iskolarendszerrel, nem tudtam elszakadni a tanítástól.



Gyermek-agykontroll oktatóként sok gyermek iskolai- és magánéletébe látok bele a kétnapos tanfolyamokon, és rengetegszer hallom tőlük:

  • A szüleim kedvéért tanulok/járok ilyen-olyan különórákra.
  • Utálom xy tantárgyat/tanárt.
  • Rettenetesen izgulok, hogy jól teljesítek-e (gyakran fáj a fejem/hasam).
  • Anyával tanulunk otthon.
  • Nincsenek céljaim, álmaim (mindent megkapok).
  • Unalmas és sok a tananyag.
  • Ha 1-2 gyerek rosszalkodik, az egész osztályt szidják/büntetik a tanárok.



A gyerekek többsége aránylag jó tanuló (bár van néhány hiperaktívnak kikiáltott), de nem elég magabiztosak, gyakran feszültek, izgulnak, és ettől kevésbé teljesítenek jól. A szülők azt remélik, hogy az agykontroll segítségével megtanulnak koncentrálni, lazítani és könnyebben-gyorsabban tanulni, ill. felelni/dolgozatot írni. Néhány szülő azt szeretné, hogyha kamaszkorú gyermekével a tanfolyam hatására jobbá válna a kapcsolata…

 



Kedves Szülők!


Van néhány módszer, amivel az agykontroll mellett még lelkesebbé/motiváltabbá tehetik gyermekeiket:

1. Mi lenne, ha mostantól úgy kezelnék az iskolát, mint az agy/elme „konditermét”? Gyúrjon az, aki odajár!

2. Beszélgessenek! Ne elégedjen meg a „Mi volt a suliban?”- kérdésre adott „Semmi” válasszal. Tegyen fel kérdéseket a sulival kapcsolatban!

3. Figyelje meg, hogy gyermeke mely tevékenység(ek) végzése közben boldog? Mi az, amit szívesen csinál, amiben ügyes? /A TV nézés, számítógépezés (akár telefonon) nem mérvadó./ Dicsérje meg ezekért, ismerje el a kreativitását, erősítse benne az „elég jó vagyok” érzést!

4. A tanulásra motiválja az erősségeivel!

5. Játsszon vele a korának és érdeklődésének megfelelő játékokat!

6. Szeresse és fogadja el olyannak, amilyen!

 

 

A példamutatás ereje


Nem a kimondott szavainkkal, hanem a cselekedeteinkkel tanítunk: ha a szülők örömmel mesélnek a munkájukról, közösen végzik a házimunkát, hódolnak a hobbijaiknak, olvasnak könyveket, akkor a gyermeknek is természetes lesz, hogy van feladata: tanul, és megtalálja a képességei szerinti iskolán kívüli tevékenységeket. Pici korától feladatokat kell bízni rá: tarts rendet magad körül, vegyél részt a házimunkában, készítsd el a házi feladatodat, tanuld meg a leckéd, … stb. A dicséret és elismerés a legnagyobb motiváló erő! Motiváció lehet például: „Ha kész vagy a tanulással, játszunk valamit együtt”. Keressenek közösen érdekes, jó dolgokat a nem kedvelt tantárgyakban, beszélgessenek arról, mire tudja majd használni az életben a megszerzett tudást.

 


Szülő vagy tanár?


Tudatosítsuk, hogy a TANULÁS AZ Ő DOLGA, nem a szülő feladata „kistanárként” mellette ülni és „beleverni” a tudást a fejébe. Az ideális az lenne, ha az iskolaidő végére elkészítené az írásbeli feladatait és megtanulná a szóbelit; otthon maximum rákérdezhet a szülő, hogy mindennel elkészült-e. Ha segítséget kér, legyünk ott neki, de ne mi oldjuk meg helyette a feladatokat. A szülők többsége nem rendelkezik tanári diplomával, és nem is a tantárgyak tanítása a feladata a gyermek életében.

 

 

Életre nevelünk


Az ÉLETre kell nevelnünk őket szeretettel, saját példával, sok nevetéssel, beszélgetéssel (meseolvasással, énekléssel, társasjátékkal, közös mozgással) abban a minőségi időben, amit együtt töltünk.

 

"Az életben egyetlen dolog állandó, mégpedig a változás."



Ehhez az állandó változáshoz sok-sok képesség kifejlesztésére van szükség, mint például hajlandóság a fejlődésre, tanulásra; alkalmazkodás, rugalmasság, nyitottság, türelem és elsősorban szeretet.

Ha szeretem és elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok, akkor tudok szeretni és elfogadni másokat is a környezetemben.

 



Makra Zsuzsanna

gyermek-agykontroll oktató

+36 30 748 69 14

Facebook: Agykontroll gyerekeknek

Olvasnál még Zsuzsáról?

Portré Zsuzsáról Abonyi Anita blogján, a Nőfejlesztő oldalon

 

 

Tetszett, amit olvastál?

 

Iratkozz fel e-magazinunkra, csatlakozz facebook oldalunkhoz,

és nem maradsz le a kecskeméti nőknek fontos hírekről, eseményekről, ajánlókról.

 

Kecskeméti nőnek lenni jó!

Utoljára frissítve: szerda, 04 máj. 2016 16:25
Értékelés:
(11 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449