TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Otthon melege \ El lehet kényeztetni egy gyereket? - Leskovics-Ortelli Andi szakpszichológus válaszai az örök kérdésre

27
2017 jún.

El lehet kényeztetni egy gyereket? - Leskovics-Ortelli Andi szakpszichológus válaszai az örök kérdésre



Ha felmerül benned a kérdés, hogy vajon jól csinálod-e, akkor az már jó jel, hogy jó úton haladsz. De annyi információt olvasni, hallani, annyi tanácsot lehet fellelni, hogy nincs, aki időnként ne bizonytalanodna el. Épp ezért összegyűjtöttem egy csokrot a legtöbbször hozzám érkező kérdésekből, hogy tudd, nem vagy egyedül a kételyeiddel. A mai írásomban az elkényeztetésről olvashatsz.

 

Nem vagyok gyerekpszichológus, se klinikus, nem foglalkozom betegekkel és betegségekkel, hiszen nincs rá jogosítványom, tanácsadó szakpszichológus vagyok és háromgyerekes édesanya. Természetesen, amit én mondok, nem az abszolút igazság, inkább csak iránymutatás, egy nézőpont, amit a tanulmányaimból, a szakirodalmakból, az elmúlt évek gyereknevelési és konzultációs tapasztalataiból építettem fel. Ha tetszik neked, tedd magadévá, ha nem, legyints egyet, és tégy úgy, ahogy szerinted a legjobb!

 



El lehet kényeztetni egy gyereket? - Az örök kérdés, mely körül parázs viták alakulnak ki, általában az idősebb és a fiatalabb generációk között. Igen. Bármelyik gyereket el lehet kényeztetni, mégpedig úgy, hogy a gyerek minden felmerülő igényét kielégíted. Ez se neki, se másnak nem lesz jó. 

DE: Nagyon nem mindegy, hogy milyen korosztályról beszélünk! Egy újszülöttnél mi sem természetesebb, hogy reagálunk a jelzéseire. Sírással kommunikál, és ha sír, felvesszük, tisztába tesszük, megetetjük, ringatjuk, szeretjük, éreztetjük vele, hogy jó és biztonságos helyen van, a világ egy jó hely, ahol szeretik, megbecsülik és örülnek neki.

 



Ahogy egyre nagyobb lesz, egyre többféle igényét egyre változatosabb módon fogja tudni jelezni. És ezekre a jelzésekre mindig reagáljunk! Mindig! 3 évesen is, 7 évesen is, 12 évesen is, 16, 18 sőt, 27 éves korában is. De a reakció nem jelenti azt, hogy a jelzett igényét feltétlen ki is elégítjük. Sokszor bőven elég annyi, hogy megértelek, melletted vagyok, elfogadom, hogy ezt szeretnéd, sajnálom, hogy nem kaphatod meg, de erre most ebben a formában nincs lehetőség. Ezt a választ eleinte nehéz elfogadni, de a gyerek érdeke, hogy megtanuljon várni, vágyait késleltetni. Ez a csodálatos és igen hasznos képesség fokozatosan alakul ki nála. Másfél-két éves kora körül már sok mindent megért a világból, például azt is, ha kicsit várni kell, míg valamit megkap. Ovis korban már elvárható, hogy tudjon hosszabb ideig késleltetni. De ehhez kell a mi türelmes, szerető odafordulásunk is, ahogy átvezetjük őt egy-egy érzelmi viharon, amit az a csalódás vált ki benne, hogy valamit nagyon szeretne, de nem kaphatja meg.

A gyerekre az érzelmek nagyon nagy erőkkel hatnak, még képesek teljes lényükkel átélni azokat, hatásuk alá kerülni. Ha boldogok, kacagnak, repkednek, övék a világ, de ha szomorúak, akkor minden és mindenki rossz. A csalódás pedig egy pocsék érzés. Kérlek, gondold végig, milyen neked, ha csalódott vagy valamiért. Most képzeld el, hogy elborít ez az érzés, és azt gondolod, soha nem lesz vége, és innentől minden ilyen lesz. Na, ezért sír olyan kétségbeesetten egy hároméves, ha nem kapja meg, amit szeretne.

 



Legalábbis eleinte ezért sír. Ha itt időt szánsz rá, és megtanítod neki, hogy ez is csak egy érzés, ami elmúlik majd, addig is mellette vagy és támogatod, akkor megtanulja kezelni. Ha megijedsz a viselkedésétől, kétségbe vonod szülői képességeidet és megadsz neki bármit, csak hagyja abba, akkor elkényezteted. Hisztizni fog és bármit megkap, te pedig teljesen kikészülsz ettől. Ha rászólsz, hogy ne sírjon, bünteted érte, magára hagyod ezekkel az érzésekkel, akkor pedig megtanul elfojtani. Azaz megtanulja, hogy ilyet nem szabad csinálni, ezt az érzést nem szabad érezni, és keres valami mást helyette, amit jobban toleráltok. Például a dühöt, és ha csalódást él át, dühkitörései lesznek. Vagy egyszerűen csak nem mutat semmit, szorongani kezd és belülről emészteni magát. (Fogyókúrás terapeutaként itt most nagyon hosszan tudnék mesélni, miért kiváló táptalaj ez az állapot a különféle evészavarok kialakulásához, de ez a cikk nem erről szól, akit mégis érdekel, keressen meg!)

Amire a gyereknek szüksége van, az a szeretet, a törődés, az odafordulás, az érzés, hogy fontos és értékes. Ebből nem tudsz neki eleget adni, így nem tudod elkényeztetni. De a te dolgod, hogy ez a szeretet ne majomszeretet legyen. Ne csüngj rajta, nem kell teljesíteni minden igényét. Meg kell tanulni kezelni az érzelmeit, hogy egészséges, érett felnőtt lehessen belőle. Ezt a tanulást pedig apró lépésenként, fokozatosan, a gyerek igényeire és képességeire alapozva kell megtenni. Erről pedig te tudsz a legtöbbet. Te ismered őt a legjobban, te tudod, mikor fáradt, vagy épp éhes, mi hozza ki a sodrából és minek örül. Te tudsz rá a legjobban reagálni. Persze ehhez hasznos, ha ismered magad. Ha ezeket az érzéseket nem csak a gyermekedben, hanem magadban is képes vagy felismerni, és ezeket az igényeket nem csak a gyerekednek segítesz kielégíteni, hanem saját magadnak is.

Szépen kérlek, vedd fel, ha sír, ne hagyd egyedül, hogy majd magától megnyugszik, segíts neki, légy mellette, tanítsd szeretettel, saját példádon keresztül. De ne adj meg neki mindent azonnal, főleg olyan dolgokat ne, amikre egyébként sincs szüksége. Az arany középutat nem egyszerű megtalálni, de érdemes a keresésére indulni!

Ha kérdésed, kérésed van, fordulj hozzám bizalommal!

 

Leskovics-Ortelli Andrea fogyókúrás terapeuta

 

Leskovics-Ortelli Andrea

tanácsadó szakpszichológus, fogyókúrás terapeuta

leskovicsandrea.com

Telefon: 06 30 68 00 698

 

 

 

 

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Utoljára frissítve: 2017. június 27., kedd 08:59
Értékelés:
(3 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449