TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Női percek \ Szépséges arcképek Kecskeméten - így ápolták magukat a 19. század hölgyei
20
2019 febr.

Szépséges arcképek Kecskeméten - így ápolták magukat a 19. század hölgyei

Muraközy János: Gyenes Sára portréja - részlet Muraközy János: Gyenes Sára portréja - részlet Forrás: Ráday Múzeum

 

Az új állandó kiállítás, A kulcsra zárt szoba titkai sokféle szempontból megmozgatta a Ráday Múzeum dolgozóinak fantáziáját. Mivel szebbnél szebb hölgyek portréi díszítik a kiállítótér falait, utánajártak, hogyan szépítették bőrüket és hajukat a 19. század hölgyei és urai.

 

 

Festmény: Muraközy János, Fésülködés után

Forrás: Ráday Múzeum

 

Szépségápolás a 19. században

 

Az 1800-as évek második felétől egyre több kozmetikai cikk hirdetése jelenik meg az újságok hasábjain. A század végére fokozatosan bővül a kínálat. Sokféle termék közül válogathat az igényes vásárló, de legkedveltebbek a gyógyszerészek által forgalmazott pipereszappanok, párizsi hölgyporok (finom púder, nők és férfiak arcápolásához egyaránt), arckrémek szeplő, napsütés, bőrbaj ellen.

Ezek mellett felbukkan néhány különlegesség is, például a haj és szakáll festésére szolgáló tinktúrák reklámjai, melyek akár tíz perc alatt szőkére, barnára vagy feketére színezik a szépülni vágyók fej- és arcszőrzetét.

A kulcsszó mindemellett a természetesség: juthat egy kis púder az arcra, pirosító a hölgyek ajkára vagy orcájára, szélsőséges esetben némi korom a szempillára vagy szemöldökre, de ne legyen kihívó, hiszen könnyen nevetség vagy megvetés tárgyává teheti magát a piperkőc polgár.

Az orvosok azonban több cikkben óva intenek a mesterséges szerek, káros festékek túlzott használatától, melyek akár arzént vagy kátrány-jódot tartalmazhatnak. Filozófiájuk szerint a tiszta víz, a helyes táplálkozás és megfelelő testmozgás éppen elegendő az üdeség megőrzéséhez.

 

 

 Muraközy János: Gyenes Sára portréja

Forrás: Ráday Múzeum

 

A kiállításról: A kulcsra zárt szoba titkai. Muraközy János élete és festészete

 

A 19. század egy kevésbé ismert festője, a kismesterek közé sorolt Muraközy János (Kecskemét, 1824 - Kecskemét, 1892) festői életművének legismertebb darabjait, valamint életének tárgyi emlékeit mutatja be a tárlat.

Muraközy János kecskeméti művész. Nemcsak családi kötődése és születése okán, hanem művészi tevékenységének, festészetének jelentős darabjai is a hírös városban születtek, s ő is kecskeméti polgárnak vallotta magát. Hagyatéka nagyobb része leszármazottainál, családjánál őrződött meg.

2017-ben Kecskemét Megyei Jogú Város kulturális vezetése és a Muraközy-család képviselője arra kérte fel a Ráday Múzeumot, hogy rendezzen kiállítást Muraközy János életművének rendelkezésre álló darabjaiból. A kiállítás aktualitását az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kerek évfordulója (170 év) adja, hiszen Muraközy műveinek egy része és a művész életútja erőteljesen kapcsolódik 19. századi történelmünk dicső napjaihoz. A helyszín választásában nem kevésbé jelentős az, hogy a múzeum épülete, a kecskeméti református Ókollégium volt az az iskolaépület, ahol Muraközy János – Jókai Mórral együtt – megkezdte jogi tanulmányait. A Muraközy-család kötődése a református egyházhoz pedig évszázadok óta töretlen – így a Dunamelléki Református Egyházkerület fenntartásában működő Ráday Múzeum természetes közeg Muraközy János festészetének és hagyatékának bemutatására.

A kiállítás elsősorban képzőművészeti: festészeti, grafikai. A művek közönség elé tárását az a tény indokolja, hogy a művész munkássága kevéssé ismert, noha az életmű – többek (Lotz Károly, Lyka Károly, Jólesz Márta, Telepy Katalin, Sümegi György etc.), többször hangoztatott és megerősített véleménye szerint – ennél jóval többet érdemel. Önarcképei, portréi a 19. századi magyar festészetünk hangulatos-hatásos darabjai, ugyanakkor ábrázoltjai a magyar kultúra és közélet ismert alakjai (Jókai, a Gyenes családról készült portrék). Tájábrázolásban követi a romantika festői módozatait (Hajók…, Hajótörés, egyéb tájképek). A Gerillakapitány búcsúja (ő maga is gerillakaptányként kezdte tevékenységét a szabadságharcban) című műve és annak vázlatai pedig egészen kiemelkedő művek. Sümegi György művészettörténész úgy fogalmaz „ha csak (ezek) maradtak volna csupán az utókorra, akkor is számon kellene őt tartanunk, mint a romantika hazai ágának jellegzetes kismesterét.” Kiállításunkon szerepel az a Muraközy Jánost lóháton, gerillakapitányként ábrázoló kép is, melyet három festőbarátja (Than Mór, Lotz Károly, Markó András) festett róla. Látható Jókai Muraközyről festett arcképe is. Arra törekedtünk, hogy megteremtsük a lehetőségét a felfedezett-elfeledett-ismét felfedezett festői pálya minél teljesebb megismerésének. Muraközy János műveinek bemutatása Kecskeméten azért is indokolt és jelentőséggel bíró, mivel a 19. századból, annak első feléből városunk nem bővelkedik művészettörténeti jelentőségű emlékanyaggal. Ez a festői életmű, az Ókollégium épülete (a megvalósítás helyszíne) és a Nagytemplom sorolható csak ide.

A festészeti kiállítást gazdagították olyan tárgyi anyaggal is, mely a festő életére utal, annak tanúja volt. A hagyatékban lévő emlékanyagot is prezentálják: Muraközy János bútorait, tárgyait, melyek jó részét a szabadságharc résztvevőjeként használta.

 

Forrás: Ráday Múzeum 

 

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Utoljára frissítve: csütörtök, 21 február 2019 15:29
Értékelés:
(1 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449