Trendalelke.hu: Mikor és kibe voltál életedben először szerelmes?
Libor Zoltán: Még a ’80-as évek elején voltam először szerelmes, a Kaszap utcai óvodában. Ezt persze csak én tudtam. A lány nem. Szóval klasszikus plátói szerelem volt ez. Elég hosszú ideig csak így voltak szerelmeim. Mester Dórinak hívták ezt a lányt. Nagyon szép volt. Szőke. Sosem mertem játszani vele. Vagy beszélni vele. Ezért inkább csak róla beszéltem. A Jeney Tomival, aki akkor a legjobb barátom volt. Üldögéltünk a vas mászóka tetején, vagy a fémláncon lógó hintákban, néztem ezt a gyönyörű, szőke lányt, és beszéltem róla. Persze úgy, mintha nem érdekelne. Sőt, mintha kifejezetten taszítana. Mert buta, és folyton viháncol, és folyton babázik. De a szívem sajgott és epekedett utána.
Mit becsülsz nagyra a női nemben?
Karinthy után szabadon: a női igent becsülöm nagyra. Illetve inkább csak becsülném. A viccet félretéve, a lányokat, később a nőket én mindig valami másik létszféra küldötteinek láttam. Hittem. Éreztem. Világ életemben csodáltam őket. Tisztának, ragyogónak, finomnak képzelem őket. Valamiféle földöntúli jóság hordozóinak. Úgy csodálom én a lányokat, mint ahogy egy csillagász csodálja a távoli, néma, fenséges égitesteket a távoli, néma és fenséges világegyetemben. Különösen az anyákat. Az anyaság a létezés legmegrendítőbb titka. Azt becsülöm legjobban a női nemben, hogy magukban hordozzák az életet. A jövőt.
Mi az, amit szívesen megkérdeznél a nőktől, de eddig még nem merted?
Mivel skorpió vagyok, mindig nagyon érdekelt, hogy a szexualitás mennyire fontos nekik egy párkapcsolatban. És mivel sosem voltam egy Adonisz, az is érdekelne, hogy tényleg képesek az intellektust, a humort erotikus vonzerőnek látni? Mi ér többet: ha valaki érdekes, szellemes társalgó, őszintén érdeklődő társ, vagy ha virtuóz lepedőakrobata?
A legjobb tanács, amit az édesapádtól a nőkkel kapcsolatban kaptál?
Apám meg én nem sok mindenben hasonlítunk, már ami a nőkkel való kapcsolatunkat érinti. Apám fiatal korában, a családi fényképek alapján kísértetiesen hasonlított Alain Delonhoz. Szólótáncos volt a Radó Vili bácsi féle színházban. Vannak otthon képeink, amelyeken Piros Ildikóval vagy Galambos Erzsivel táncol jelmezekben. Emellett bokszolt is. Ráadásul az ő apja, az én nagyapám közismert vendéglős volt a városban. Szóval apám egy jóképű, bohém világfi volt, egy arszlán, akinek nem okozott gondot a nőkkel való megismerkedés. Ehhez képest az első tanácsa így szólt a nőkkel kapcsolatban: „Fiam! A legfontosabb, hogy amikor először találkozol egy nővel, ne törekedj arra, hogy a legjobb arcodat mutasd neki. Ellenkezőleg! És ha nem riasztottad el, akkor próbáld bevetni magad. Mert hálás lesz, hogy jobbat kap, mint amit várt.”
Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!
Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!
