TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Női percek \ Ezért eszed túl magad

13
2015 máj.


Milyen egyszerűen hangzik, „ne egyél többet, mint amire szükséged van, és nem hízol el”. De nem mindenki tudja, mikor kell felállni asztaltól, és sokan hiába sejtik, hogy elég, mégsem képesek abbahagyni az evést. Ha rendszeresen több ételt vesz magához valaki, mint amennyire szüksége van, azt túlevésnek nevezzük. Bár sokan csak egy rossz szokásnak tartják, amit kellő akaraterővel le lehet küzdeni, a helyzet mégsem ennyire egyszerű.

 

A túlevésnek minden esetben van lelki háttere, ennek felismerése, működésének kitapasztalása nélkül megszabadulni ettől a káros szokástól nagyon nehéz és feleslegesen sok szenvedéssel jár. Nem mindegy, hogy miért eszünk többet a kelletténél, az okok közül két nagy csoportot lehet elkülöníteni.

 

A korlátozó hiedelmek


A hiedelmek alatt, olyan bennünk élő sémákat, forgatókönyveket értek, melyek segítenek a mindennapi életben való eligazodásban. Olyan összetett tudáshalmazok, alapigazságok, melyeken nem gondolkozunk, automatikusan igaznak fogadjuk el, és bizonyos helyzetekben egy-egy hívóinger hatására automatikusan bekapcsolva, irányítják a cselekvéseinket.

A hétköznapi életből egy egyszerű példa erre, ha látjuk, hogy a lábasban forr a víz, tudjuk, hogy az edény füle is forró, automatikusan nyúlunk az edényfogóért, és úgy rakjuk arrébb a lábast. Nem kezdünk el azon gondolkodni, hogy vajon meleg-e, mi történik, ha megfogom, jót tesz-e a kezemnek a forró fém érintése, mit használjak, ami szigeteli a hőt. A gondolat automatikusan jön, ahogy a cselekvés is, sokszor nem is vagyunk tudatában az egész folyamatnak. Csakhogy attól, hogy ezek a mini tudástárak automatikusan működnek bennünk, még nem biztos, hogy igazak.

 

túlevés

 

Így van ez az élet számos területén, természetesen az evéssel kapcsolatban is. Számos hiedelem van, ami valamikor segített minket, vagy valakit, akitől tanultuk, de mára már inkább akadályoz. Ilyen például az egyik legerősebb: az ételt kidobni bűn. Sokan sokszor gondolkodás nélkül kapják be a gyerek maradék kakaóscsigáját, csak, mert a szemétbe ugye nem kerülhet, vagy eszi meg a maradék pörköltet, pedig csak egy könnyű salátát kívántak vacsorára, de nehogy megromoljon az a tányér étel.


Ezek a hiedelmek alapvetően azokra az időszakokra vezethetőek vissza, amikor nem állt rendelkezésre elegendő étel, nem lehetet pocsékolni, hisz ki tudja mikor lesz legközelebb. Generációk adták tovább ezt a hasznos és fontos tudást anélkül, hogy valaha megkérdőjelezték volna létjogosultságukat.


Jellemzően a hiedelmek miatt túlzottan elhízni nem lehet, de egy diétának, egy életmódváltásnak láthatatlan akadálya lehet, és a rendszeres kudarcok miatt, segíthet felvenni egy sokkal károsabb túlevési szokást, az érzelmi evést.

 

Érzelmi evés


Az érzelmi evés azt jelenti, hogy egy vagy több érzelmi inger hatására úgy érezzük, enni kell. Ez a késztetés olyan erős, hogy ha elnyomjuk, a következő esetben kétszeres erővel térhet vissza. Gyakorlatilag bármilyen érzelmi inger hatására kialakulhat evés válasz. De a leggyakoribbak talán a következők:

 

  • stressz
  • frusztráció
  • szomorúság
  • öröm
  • tehetetlenség
  • unalom

 

A stresszre történő evés válasz annyira gyakori, és olyan káros, hogy külön is foglalkoznak vele, stresszevésnek nevezik, egy későbbi cikkben én is részletesen fogom tárgyalni a témát.

 

Érzelmi evés gyermekkorban

 

Az érzelmi evés általában gyermekkorban, leginkább csecsemőkorban alakul ki, amikor a szőlő, gondozó a gyermek minden sírására úgy reagál, hogy megeteti őt. Majd, mikor a gyermek nagyobb lesz, folytatódik ez a tendencia, a gyerek enni kap, akkor is ha nem éhes,  figyelemelterelésre, jutalomnak, fájdalomcsillapításra, szorongás csillapítására.

Ahelyett, hogy a szülő felismerné és adekvátan kezelné a gyermek érzelmeit, inkább enni ad neki, lehetőleg olyat, amit a gyermek szeret.  A gyerek pedig megtanulja, hogy ezeket az érzelmeket úgy kell kezelni, hogy enni kell.


Az érzelmeinkre való reagálásaink legalább annyira mélyen rögzültek és automatikusak, mint a hiedelmeink, épp ezért nem is gondolkodunk rajtuk. Így csak azt vesszük észre, hogy valamiért többet eszünk a kelleténél, és hosszú távon nem tudunk tenni ellene, ami miatt frusztráltak, szomorúak leszünk, és akkor bizony jó eséllyel eszünk.


De az, hogy mélyen rögzültek, nem jelenti, hogy ne lehetne változtatni rajtuk, és ehhez nem is kell minden esetben pszichológus, szakember. Elég egy kevés önfigyelem, önismeret, és a hajlandóság, hogy egy kicsit jobban megismerjük önmagunkat.




Leskovics-Ortelli Andrea fogyókúrás terapeutaLeskovics-Ortelli Andrea

tanácsadó szakpszichológus

fogyókúrás terapeuta

Jóleszek program

Jóleszek a facebookon

 

Utoljára frissítve: szerda, 13 máj. 2015 10:47
Értékelés:
(3 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449