Nyomtatás
04
2021 jan.

Ilyen volt 2020, ilyen lesz 2021 Szőllősi Krisztinával, a Kecskemét City Balett táncművészével

 

Mit jelent egy táncművész számára, ha bezár a színház? Mi tartja benne a lelket, hogyan tartja fenn magában a motivációt, a tüzet? Újévi interjúsorozatunkban Szőllősi Krisztina, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tánctagozatának tagja avatott be minket az érzéseibe, a 2020-as év kihívásaiba és a legújabb célkitűzéseibe. 

 

Fotó: Dömölky Dániel 

 

Trendalelke.hu: Mit tanultál az életről, az élettől 2020-ban?

Szőllősi Krisztina: A 2020-as év nagy lendülettel indult, ahogyan az általában a színházi berkekben lenni szokott, aztán hirtelen bezárt a teátrum. Nyilvánvaló, hogy egy totális leállás márciustól szinte egészen augusztusig, a következő évad kezdetéig, egy táncművész számára mérhetetlenül nagy kihagyás. Természetesen próbáltuk online felületen tartani a kapcsolatot kedves nézőinkkel, de azért az korántsem olyan, mint élőben, a színpadról. Nekem személy szerint nagyon hiányzott az a mindennapi rutin, nem vagyok túl nagy passzív pihenős, úgy érzem, megvisel lelkileg is. Szerencsére augusztusban fejest ugrottunk az új évadba. Szerintem ennyire sokoldalú és új feladatokkal teli évadkezdésem sem volt még. Sok oldalról gazdagodott a mindennapi tréningünk a Kecskemét City Balettnél. A rendszeres tréning mellett Bajári Levente (a Nemzeti Balett művésze) jött hozzánk állandó klasszikusbalett-mesterként, ami sokat hozzáad a szakmai fejlődésünkhöz. Rengeteg előadást is be kellett pótolnunk az előző évadból: ilyen volt az Anna Karenina Barta Dóra rendezésében, amiben címszereplő voltam a budapesti Nemzeti Táncszínházban, aztán a siófoki vendégszerepelésünkön is. Kecskeméten ugyancsak játszottuk váltott szereposztásban. Aztán a Traviata is előkerült, szintén főszerepben és Barta Dóra rendezésében. A Művészetek Palotájában adtuk elő a pesti közönségünknek. Ilyen előadások voltak még a Sacre (Badora Társulat), a Négy Évszak (Kecskemét City Balett), amit felújítottunk 6 év után, illetve az új bemutatónk, a Hamupipőke, ahol Barta Dóra rendezése mellett társkoreográfus lehettem. A év legnagyobb kihívásának a Badora Társulatban bemutatott darabomat tartom, Feedback címmel. Barta Dóra felkérésére koreografálhattam a FOOTMARKS című est keretein belül, ahol Nagy Nikolett mellett én voltam a második koreográfus. Sajnos nem tudtuk szokásos módon, jelenlévő közönség előtt bemutatni, de a Nemzeti Táncszínház honlapján online meg lehetett tekinteni decemberben. Nagyon szerettem rajta dolgozni, megtiszteltetve érzem magam, hogy ilyen lehetőséget kaphattam. A táncművész kollégáimnak is nagy köszönettel tartozom, hogy ilyen odaadóan és profi szinten álltak ehhez a helyzethez, és a pillanatnyi korlátolt lehetőségek és nehézségek ellenére ilyen érett előadás született. Nagy örömre nem ez volt az évad utolsó alkotása, megnyertem az Imre Zoltán Program pályázatát, ami azt jelenti, hogy egy újabb bemutatót hozhatok létre 2021 júniusának végéig. Terveim szerint májusban fogunk elkezdeni próbálni, és reménykedem, hogy akkor már újra színházi körülmények között, közönség előtt mutatjuk be a Falka című darabom. Nagyon tanulságos volt számomra ez az időszak, megtanultam, hogy sosem lehetünk felkészülve mindenre. Meg kell becsülnünk, hogy minden nappal van célunk és ha nem is terv szerint haladnak a dolgok, nem veszítjük el a szándékot, hogy mi a közönségünkért vagyunk.

 

Barta Dóra - Traviata (KCB)

Ha három szóval kellene összefoglalnod ezt az évet, melyek lennének ezek?

Minden stádiumára tudnék egy rá jellemzőt illeszteni. Várakozás, kiteljesedés és alkotás.

 

Barta Dóra - Anna Karenina (KCB)

Mit vársz 2021-től?

Szerintem a legkézenfekvőbb válasz most minden művész és színházi ember nevében: az lenne a legjobb, ha minden visszaállhatna a régi kerékvágásba, amikor azért dolgoztunk, hogy bemutathassuk legújabb alkotásainkat a közönségünknek. Pozitívan állok hozzá és úgy gondolom, hogy a második félévben már biztos kiállhatunk újra az életet jelentő deszkákra.

 

Barta Dóra - Traviata (KCB)

 

Milyen a viszonyod a fogadalmakkal?

Nem vagyok az a megfogadós típus. Nem szoktam csak az új év kedvéért fogadalmakat tenni. Úgy gondolom, hogy aki céltudatosan él és a fejlődést választja fő iránynak, annak nincs szüksége rá. Jómagam is ilyennek érzem magam: van, amikor nagyobb lendület visz a cél felé, van, amikor közbe szól adott esetben egy vírus, de összességében mindig új dolgokra szomjazom... Ezért is vagyok immár 8 éve Barta Dóra mellett.

 

 

Tetszett a cikk?

 

Ajánlj másnak is bennünket!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Utoljára frissítve: hétfő, 04 január 2021 19:52
Értékelés:
(5 szavazat)

Kapcsolódó elemek

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned