Nyomtatás
05
2021 jan.

A kedvesen csicsergő cigánycsuk lett 2021 madara

Fotó: Papnyik Norbert Fotó: Papnyik Norbert

 

Tavaly nyáron ismét különleges tollasok vívtak a lakosság kegyeiért: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szavazásán három faj közül választhattunk: a cigánycsuk, a kis őrgébics és a sordély szállt versenybe az év madara címért. A legtöbb voksot a cigánycsuk kapta.

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása immár négy évtizede. 

Az MME idei kampányainak főszereplője a mezei verébnél kicsit kisebb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg. A sík, domb- és hegyvidékek nyílt, gazos-bokros területek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik. Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll.

 

Fotó: Nagy Róbert

 

A faj képviselőivel leggyakrabban magas kóró és bokor csúcsán, kerítésoszlop tetején üldögélve találkozhatunk, korábbi neve, a cigány-csaláncsúcs is erre a viselkedésére utalt. A hímek itt hallatják rövid, csicsergő éneküket, illetve innen hallhatjuk jellegzetes csuk-csuk jelző- és riasztóhangjukat, ami a jelenlegi magyar nevükben is megjelenik. 

Rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. Az őszi vonulás nagy része szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek.

A magyar állomány az 1999-2019 közötti 21 évben 54%-al csökkent, napjainkban 195-210 ezer párra tehető. Megfogyatkozása hátterében a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gazos-bokros élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédőszerek okozta rovartáplálék-hiány áll. Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazható olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni és az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és gazosok égetésének további tiltásával.

 

Tetszett a cikk?

 

Ajánlj másnak is bennünket!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Utoljára frissítve: kedd, 05 január 2021 08:31
Értékelés:
(4 szavazat)

Kapcsolódó elemek

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned