TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Köz-tér \ Fiókát találtam! - Mit tegyek?
18
2019 ápr.

 

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban, amint arra a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a figyelmet, nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket! Hasonló a helyzet a kirándulás során talált, szüleikre várva mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákkal, nyúl-, nyest- és mókuskölykökkel, vadmalacokkal, de ezeket jó szaglású szüleik miatt megfogni sem szabad!

 

 

Néhány éve, a Rákóczi utcán sétálva egy kis szürke kupacra lettünk figyelmesek. Közelebb érve kiderült, egy már épphogy csak pihegő, még csukott szemű, tollatlan balkáni gerle fiókát leltünk. Egy tiszta zsepibe tekerve, sziréna híján is mentőautóra hajazó tempóban igyekeztünk vele a Vadaskertbe, miután láttuk, hogy a több méter magasan lévő fészekbe nem fogjuk tudni visszatenni a szerencsétlenül járt madárkát. Anyukája hangos és kétségbeesett csipogása szívszorító volt, de bíztunk benne, hogy a legjobb döntést hoztuk. A Vadaskert szakembere nagy elkeseredésünkre nem sok jóval kecsegtetett az ifjú galamb láttán, de ígérte, minden tőle telhetőt megtesz a megmentése érdekében, illetve megnyugtatott, hogy helyesen cselekedtünk. Néhány hónap múlva nehezen, de rászántuk magunkat, hogy megkérdezzük: hogyan végződött a történet. Lélekben felkészültünk a sokkal valószínűbb, szomorú válaszra, de helyette azt a hírt kaptuk, hogy a kis fióka egészséges, kamasz gerleként hagyta el a Vadaskertet. A mi sztorink tehát happy enddel végződött. Hogy több fióka esetében történhessen így, fontosnak találtuk megosztani az információkat, hogy mikor szükséges és mikor ártó az emberi beavatkozás.

 



A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. Az emberek többnyire ilyen tollas, nem menekülő, magányosnak tűnő fiókákkal találkoznak az utcán, a parkban, a kertben a földön ücsörögve, gyakran hangosan csipogva. A látszat ellenére azonban ezek a fiatalok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak, ezért szükségtelen, sőt, a madarak számára kifejezetten káros, ha haza visszük őket. Mi ugyanis nem tudjuk megtanítani a fiókákat a túlélésükhöz nélkülözhetetlen viselkedési formákra, ráadásul a szülők által hordottnál sokkal gyengébb minőségű élelemmel táplálva a fiatalokat maradandó egészségkárosodást is okozhatunk nekik.

Ezért ilyen helyzetben az a legjobb megoldás, ha a nyílt helyen üldögélő fiókát óvatosan megfogva a legközelebbi sűrű aljnövényzetfoltba, bokor alá tesszük le. A hazai madárfajok nem szagolnak, így az érintésünk nem okoz problémát (a vadonban talált emlősök kölykeit viszont éppen jó szaglású szüleik miatt nem szabad megérinteni sem). Leszakadt fiókás fészek, viharos időben kiesett fiókák esetében a legjobb mentési megoldás a szülők segítése a pórul járt fiatalok vesszőkosárba telepítésével és ágak közé helyezésével. 

Részletek, további információk a témában

 

Az alábbi infografika remek mankót ad a laikusok számára:

 

Kattintásra nagy méretben is megtekinthető.

 

 





A költési időszakkal beköszöntött az ablakokat, autókat „támadó” madarak szezonja is

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) évről évre érkeznek tavaszi bejelentések olyan madarakról, amik épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet. Közös érdekünk tehát a helyzet kezelése. 

A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet "tükörkép-szennyező" hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre. A nyugodt víztükörben tükröződő „ellenfél” legyőzhető, mivel a hullámzással a kép teljesen eltűnik és a víz újabb elsimulásáig nem is tér vissza.

 

 

A probléma az, hogy a hormonoktól feltüzelt hímek saját tükörképükkel vívott, sokórás mániákus harca teljesen természetellenes körülmények között zajlik, hiszen az "ellenség" nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól, és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja. Sőt, az ablakban tükröződő „fajtárs” támadása következtében betörő üveg a madárnak fizikai sérülést okozhat. Néhány éve Sásdon egy fehér gólya napokig olyan hevesen támadta a tükörképét egy épület ablakaiban, hogy azok közül több is betört.

Szerencsére a jelenség megelőzése, kezelése egyszerű. Ennek módja a tükröződő felületek eltakarása, a külső visszapillantó tükrök behajtása; a tükröződés csökkentése függönnyel, de kihelyezhető a madarakat riasztó „rémzsinór” is. A vizuális csapdaeffektus megszüntetésére épületablakok esetében a legjobb megoldást a szúnyogháló jelenti, mellyel nem csak a tükörképtámadási-viselkedés, de a gyakran végzetes ablaknak ütközések is megakadályozhatóak.

Részletek, ötletek

 

Fotók: MME/Orbán Zoltán

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Utoljára frissítve: csütörtök, 18 április 2019 12:51
Értékelés:
(0 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449