Nyomtatás
18
2015 szept.

Több mint egy kiállítás: veterán kerékpárok és az ördöngős Papp-dinasztia

 

A hírekben csak egy kiállítás, de ami mögötte van, az egy szívmelegentő családi história egy vállalkozó szellemű, nagykőrösi gyökerű, de Kecskeméthez sok szállal kötődő családról, akik mertek nagyot álmodni és mindezt megvalósítani a 20. század viharos időszakaiban is. A kerékpárgyáros és mozialapító Papp dinasztia lenyűgöző története közelebb hozza az át nem élt történelmet, és segít más szemmel nézni a város utcáira.

 

 

 

Veterán kerékpár kiállítás - A kerékpárgyáros Papp dinasztia

2015. szeptember 16-19.,látogatható naponta 9-18 óráig

Hírös Agóra (Művelődési Központ)


A nagykőrösi gazdálkodó Papp család egyik ifjú sarja, Papp Sándor a fővárosban tanult rézművesnek. A 19. század végén virágkorát élő Budapest számos újdonsága közül a kerékpár vált meghatározóvá élete hátralévő részében.
 
Segédként megkeresett első fizetéséből használt velocipédet vásárolt, amivel 1890-ben haza kerekezett Nagykőrösre a helyiek legnagyobb döbbenetére. Még a lovak is megvadultak a vidéki városban soha nem látott járgány látványától, szidták is bőszen a nagykőrösi kocsisok Papp Sándort, akiről azt állították, az ördöggel cimborál, azért nem esik le a kerékpárról. Egy korabeli kőrösi újságban az ördöngös Pappról jelent meg híranyag.

 

A dinasztiaalapító és az ördöggel cimboráló Papp Sándor



A nagykőrösi innovátor


Papp Sándorban minden megvolt ahhoz, hogy sikeres legyen: tudás, szorgalom, bátorság, kísérletező kedv, kitartás.

A rézművesség mellett 1895-ben üzletet nyitott Nagykőrösön, majd egy osztrák cég egy-egy bicikli eladásával bízta meg. Hamar kedvet kapott a kerékpárgyártáshoz, el is készítette az első darabot, meglepő módon bambusznád vázzal. Később persze ő is átállt a vasvázas gyártásra. Az ügyes mesterember aztán olyan remek kerékpárokat alkotott, hogy az egyik példánnyal öccse 1897-ben magyar bajnoki címet nyert a 100 km-es Budapest-Siófok távon.

A kezdetekben Papp Sándornál az úri szabóságok mintájára - mérték után, egyedileg készítették a kétkerekűeket.

1908-ben gondolt egy merészet, és megalapította az első mozit Nagykőrösön, amivel Kecskemétet is megelőzte néhány évvel. Pedig még áram sem volt Nagykőrösön, neki elég volt egy generátor is...

 

 

Dinasztia alakul


Papp Sándornak és feleségének 13 gyermeke született, 8 érte meg közülük a felnőtt kort. Az I. világháború során a frontszolgálatos apa helyett a család vitte a gyártást, kereskedést és javítást: a lányok a házimunkában segédkeztek, a fiúk az iparosmunkát végezték. A frontról hazatérő kerékpárgyártó igencsak elégedett lehetett családja helytállásával: társas vállalkozást alapított, mely ezentúl a Papp és Fia neve viselte. Egyik fia, ifjabb Papp Sándor, (a gyűjteményt alapító Papp Zoltán édesapja) a családi hagyományoknak megfelelően szintén magyar bajnok lett kerékpározásban, később motorversenyzőként bizonyított. A külföldi tanulmányutakat is megjárt Papp fiúk aztán 1925-ben Kecskeméten, a Nagykőrösi utca és a Wesselényi utca sarkán, a jelenlegi Erste Bank helyén nyitottak üzletet, amely hamarosan nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a nagykőrösi üzlet.

 



Ifj. Papp Sándor később kivált a családi vállalkozásból és "konkurens" üzletet nyitott az Arany János utcában a jelenlegi Libri áruház helyén - nem túl messze az akkorra a Luther-udvarba költözött apai új üzlettől. Az üzlet sikerét jelzi, hogy még karikatúrában is megörökítették az egykori zsurnaliszták. A kerékpárgyártás 1939-ben és 1940-ben élte fénykorát, aztán évről-évre egyre keményebb lett az élet.

A II. világháborúban a fiúkat és az összes munkást a frontra vezényelték, de az akkor 72 éves Papp Sándor nem hagyta, hogy a történelem legyőzze - legalábbis akkor - egy időre. Újra munkába állt, és az inasokkal együtt fenntartotta a gyártást. Hajlott kora ellenére mindössze 10 perc sziesztát engedélyezett magának délben. A háború 6 fővel csökkentette a család létszámát…

Egy korszak véget ér



A II. világháború befejezése után Pappék csak rövid időre lélegezhettek fel: az 1952-es államosítással szinte mindent elvettek ettől a vállalkozó kedvű családtól, és éppenhogy megmenekültek a gulágtól. Egyedül a kerékpár javító műhelyt tarthatták meg technikusi végzettségük okán. A Jókai utcai faházban berendezett bérelt műhelyben ifjabb Papp Sándor ragaszkodott hozzá, hogy a család legfiatalabb tagjai is beletanuljanak a családi vállalkozásba. A gyűjteményalapító Papp Zoltán nyaranta egy-egy hónapot töltött munkával a kerékpárjavítóban. Bár a manufaktúra dicsőséges hőskorát már csak a család elbeszéléséből ismerhette meg az 1954-ben született Zoltán, a szeme mindig megakadt az öreg bicikliken, igaz csak az állapotuk okán.

És egy új elkezdődik...


Abban, hogy ma ennyit tudunk erről a kiváló családról, abban jócskán van része a véletlennek és az internetnek: Zoltán 7 éve netezés közben akadt rá az index.hu fórumán egy fiatalokból álló közösségre, akik lelkesen javítgatták a nagypapák kétkerekűit. Zoltán a 15 ezer komment átolvasása után apródonként bekapcsolódott az online közösségbe, és az öreg kerékpárok szerelmesévé vált. A társaság hála neki már nemcsak a virtuális világban tart össze. A veterán kerékpárok rajongóit rendszeresen vendégül látja Kecskeméten, ahol városnézést is tart nekik kerékpárról…


Különleges darabok a kiállításon:

 



A gyűjtemény első darabját, egy Papp és Fiai által gyártott biciklit egy nagykőrösi idős bácsi adományozta Papp Zoltánnak a család történetének hallatán. Feltételül csupán annyit szabott, Zoltán nem adhatja el ezt kerékpárt, ami szívének legkedvesebb darabja lett. De nem tartja vitrinben, sőt: nap mint nap ezzel jár.

 



A kiállításon látható egy szoknyavédős kerékpár is, egy 1940-es Silberrad, amelyet ifj Papp Sándor ajándékozott feleségének. A kerékpár anno 225 pengőbe került, ami valamivel több volt az akkori átlagfizetésnél. Papp Zoltán eredeti alkatrészekkel újította fel a rossz állapotban lévő biciklit.
A kiállított öreg kerékpárok egy része Pentz Zsolté - aki Zoltán barátja – ezzel a kiállításába sokat segített be.

 


Az emancipáció és a kerékpár: A női kerékpározást nehezen fogadta el anno a közvélemény, az 1890-es években még nagy feltűnést, közfelháborodást keltett. A kor illemszabályainak megfelelően biciklivel sem indulhattak el egyedül a hölgyek. A kerékpárok nagyban hozzájárultak a nők ruhatárának egyszerűsödéshez, hiszen a hosszú szoknyák, szalagok, csipkék, bő ingujjak igencsak megnehezítették a biciklizést. A kiállításon számos fotó megtekinthető a női kerékpározás hőskorából.

 



Ifj. Papp Sándor 1943-as számlatömbje igazi kortörténeti kuriózum. Az egyik számla tanúsága szerint 1943-ban az egyik vevő egy 180 kilós sertéssel fizette ki a megvásárolt biciklit.


Hogyan tovább?

Egyelőre csak itt és csak most láthatóak egyben ezek a kerékpárok, fotók és dokumentumok. A rokonok, barátok, ismerősök által összegyűjtött, felújított és eredeti állapotban látható biciklikből néhány szombaton rója majd a kecskeméti utcákat. Érdemes lesz nyitott szemmel járni!

Az interjúkészítés időpontjában is érkezett egy ismerős a kiállításra, aki édesanyjának 50-60 éves biciklijét ajánlotta fel Papp Zoltán gyűjteményébe.

Bár a történelem viharait Papp Sándor kerékpár manufaktúrája nem élte túl, unokája, Papp Zoltán mégis rengeteget töltekezik a bátor és újító nagypapa örökségéből:



"Egy valamire vagyok igazán büszke: hogy nagyapám unokája lehetek."



KÉPGALÉRIA

PFmh927                          jpg.jpg ifjPappSkarikatra.jpg veteranbicikli-008.jpg

veteranbicikli-018.jpg veteranbicikli-023.jpg veteranbicikli-024.jpg

veteranbicikli-028.jpg veteranbicikli-029.jpg veteranbicikli-033.jpg

veteranbicikli-039.jpg veteranbicikli-041.jpg veteranbicikli-044.jpg

veteranbicikli-046.jpg veteranbicikli-052.jpg veteranbicikli-055.jpg

veteranbicikli-059.jpg veteranbicikli-060.jpg

 

Tetszett, amit olvastál?

 

Csatlakozz közösségünkhöz a trendalelke.hu honlapon, facebook oldalunkhoz, és nem maradsz le a kecskeméti nőknek fontos hírekről, eseményekről, ajánlókról.

Kecskeméti nőnek lenni jó!

 

 

Utoljára frissítve: szombat, 19 szeptember 2015 16:18
Értékelés:
(6 szavazat)

Legfrissebbek a szerzőtől: Pajkó Andrea

Kapcsolódó elemek

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned