TrendaLelke

Itt vagy most:Home \ Köz-tér \ Kecskemét arcai: Szörényi Julcsi és a blöffkirály macska

09
2018 okt.

Kecskemét arcai: Szörényi Julcsi és a blöffkirály macska

 

Az 5 fokos szeptemberi reggel láttán letargikusan indult a napom. A cirókás interjúra készülve aztán széles vigyorra húzódott a szám: megrögzött kutyapárti vagyok, soha sem volt macskám, mert kiborít a kiszámíthatatlan macskalélek, de a Macskablöff című előadás cirmosa és Szörényi Julcsi felmelegítették a megfagyott hangulatomat.

 

 

Trendalelke.hu: Van macskád?

Szörényi Julcsi: Van! Itt, Kecskeméten szegődött hozzám. Érdekes azonban, hogy nem róla mintázódott a történet. Eredetileg róka lett volna a főszereplő, de azt kizárta egy másik rókás mese, ami korábban helyet kapott a bérletben. Ebben a darabban például három népmese vegyül,az egyikben macska a főhős. És végül rájöttünk hogy rá is húzhatjuk az egész történetet. Így utólag jobban is tettük.

 

Mese ez egyáltalán? Vagy inkább egy önismereti utazás gyereknek, felnőttnek, rendezőnek, színésznek?

Egy mese mindig utazás. Mindhárom népmese külön-külön is tele van mondanivalóval. Imádom a népmeséket, mert rengeteg üzenetet hordoznak és mindenkinek kicsit mást jelentenek. Nekem a darab egyik tanulsága: a problémamegoldás. A macska hibázik a kalandjai során, ezért visszakerül a lakatlan szigetre, ahonnan indult. Viszont nem adja fel, nekivág újra. Ez életszerűen visszaadja, hogy amikor problémába ütközünk, nem tehetjük fel a polcra, szembe kell néznünk vele, mert újra s újra előbukkan.

 

 

Te hogyan kezeled a kudarcot?

A polcra rakom… Előbb-utóbb viszont eljön a megoldás ideje.

 

Az otthoni cicád mutat jellembeli vonásokat a Macskablöff főszereplőjével?

A darabban a leleményesség és az ösztönösség jellemzi leginkább a macsekot, ez persze az enyémre is igaz. Ugyancsak mindkettőjük életében meghatározó a kényelem, főhősünk többek között ennek hiánya miatt indul el a lakatlan szigetről. Például a hízelgés szintén hasonlóság a macskám és a macskám között.

 

 

A darabbéli cicának az a szuperereje, hogy remekül tud blöffölni. Te szoktál blöffölni?

Egyáltalán nem tudok! Rajtam rögtön látszódik, ha nem az igazat mondom.

 

Előfordul olyan szituáció, amikor muszáj valamit mondani, pedig fogalmad sincs, miről van szó...

Én olyankor egyszerűen leállok. Nagymamám remek példája volt annak a típusnak, aki a semmit is remekül elő tudja adni. Én épp az ellentéte vagyok.

 

 

Akkor mi a te szupererőd?

Ezen még nem gondolkoztam… Talán az empátia, türelem, tolerancia. Ebben a darabban például nagyon nehéz dolga van Jocinak, a próbafolyamatok során többször láttam is rajta, hogy már nem tud több infót befogadni, ilyenkor 10 perc pihenőre intettem ahelyett, hogy hajtottam volna a gyakorlást.

 

Milyen főnök vagy?

Szívesen fogadom az ötleteket, főleg, ha kissé zátonyra futok, akkor szívesen meghallgatom mások gondolatait, benyomásait, amik aztán tovább lendítenek.

 

 

Joci hogyan viseli a szerepcserét? Elég sokszor álltatok már bábszínészként egyenrangú partnerként a színpadon ahhoz, hogy fura legyen ez a mostani rendező-bábszínész felállás.

Nagyon örül annak, hogy az első rendezésemben ő is részt vehet. Másképp nem is tudnám elképzelni, mert nagyon bízom benne. Eléggé egy húron pendülünk, hisz nyolc vagy kilenc éve játszunk együtt.

 

Bírod a rendezés hullámvölgyeit?

Persze, jöttek ilyen időszakok, amikor megkérdeztem magamtól, minek foglalkozom ezzel az egésszel, hülyeség, volt belevágni, stb. De aztán most nagy kő esett le a szívemről, amikor végre látta a dramaturg Dobák Lívia és az író Kolozsi Angéla is egyben a produkciót, és működik. Nehéz olyan darabot összehozni, ami gyermekeket és felnőtteket egyaránt szórakoztat, de ebben is segíthet a népmese. Azt gondolom, akkor fog igazán beérni, amikor már sok előadáson túl leszünk.

 

 

Visszatérsz majd színészként is vagy mostantól csak rendezel?

Ez tulajdonképpen csak egy próbarendezés, de nagyon élvezem. Szeretem a színpadot, szeretek játszani. Persze a kettő nem zárja ki egymást!

 

11 évesen álltál először színpadra, bár ez bábszínész családban talán nem olyan nagy kuriózum. A Balta a fejben c. darabban debütáltál. Nem hangzik cukormázas Disney-sztorinak...

Elég kemény darab… Édesanyám a Kolibri Színházban dolgozott, ahol műsoron volt akkoriban A kék madár, rengeteg gyermekszereplővel. Természetesen én is szerettem volna benne szerepelni, de ez nem jött össze, csak később. Később azonban szóltak édesanyámnak, hogy van egy casting gyermekeknek a Katona József Színházban. Rögtön mentünk is, habár nem voltam túl lelkes. Mégis beválogattak a Balta a fejben c. darabba. Nem tudok jól castingolni, túl nagy bennem a megfelelési kényszer. Talán mostanra már lazultam annyit, hogy menne az a felfogás, hogy megmutatom, ki vagyok és mit tudok, aztán ha kell, kell, ha nem, nem. Ez a szemlélet leveszi az ember válláról a terhet, csak nem olyan egyszerű elsajátítani.

 

 

Mindenesetre kellően régóta a pályán vagy. Hogyan tudsz megújulni, inspirálódni?

Ha egy új darabban megtalálom az aktuális feladatot, kihívást, az ösztönöz. Ha más rendező, más koreográfus, más zeneszerző… mellett dolgozhatunk, akkor is könnyű a megújulás. Szóval másokból is lehet új erőt nyerni. A kollégámból is!

 

Közösségi ember vagy?

Annak tartom magam, de szeretek egyedül is lenni. Viszont azt nem tudom elképzelni, hogy egy darabban egyedül játsszam, nem is próbáltam még!

 

 

Bábszínészi szerepek sora az első rendezés terhével egy két éves kisfiúval megspékelve. Adja magát a kérdés: szét tudod választani a munkát és a magánéletet?

Mindig próbálom megfogadni, hogy amint kilépek a Cirókából, csak a kisfiamra koncentrálok. Nagyon nehéz innen elszakadni, folyton az itteni dolgokon kattog az agyam. Néhány napja lett két éves. Nem az ő korosztályát célozza a Macskablöff előadás, de mindenképp be fogom hozni a premierre, kíváncsi vagyok a reakcióira. Édesanyám sokat segít, a fővárosban lakik, onnan jár le unokázni.

 

Volt ünnep a szombati premier után?

Megünnepeltük, azt hiszem. Érdekes egyébként minden premier, rengeteget próbál együtt a csapat, minden nap reggeltől estig összezárva dolgozunk, aztán lemegy a bemutató, ott állunk a színpadon, és valami különös, üresség-érzés kerít a hatalmába. Úgy mondjuk egymásközt: premier utáni depresszió. Aztán persze ez is elmúlik.

 

 

Mivel töltöd a szabadidőd - már amennyi marad a munka és a gyermeknevelés mellett?

Nagyon szeretnék jógázni, de sosem jutok el. Mostanság futni szoktam a városban. Ugyancsak feltöltő a Meseterápia vagy a kertészkedés. Általában minden percem be van osztva, amikor meg nincs, furcsán is érzem magam, nem tudom, mit kezdjek a szabadidővel.

 

Van kedvenc kecskeméti helyed?

A dombot nagyon szeretem, főleg, amikor őszi színekben pompázik. Nekem abszolút ez a kedvenc időszakom! Szeretem a misztikusságát.

 

Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!

Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!

Utoljára frissítve: kedd, 09 október 2018 09:09
Értékelés:
(4 szavazat)
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Partnereink

Kapcsolat

  • Trendalelke.hu Blogmagazin
  • +36302434449