Ferenczy Ida
A Ferenczy család az 1680-as években került Kecskemétre. Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika 1839-ben látta meg a napvilágot Kecskeméten, Ferenczy Gergely és Szeless Krisztina hat gyermeke közül negyedikként. Neveltetése nem lépte túl a korabeli vidéki város lehetőségeit, ugyanis a kecskeméti főiskola növendékei lányok nem lehettek. A kisnemesi sorból származó Ferenczy Ida hamar kitűnt környezetéből intelligenciájával és azzal, hogy saját erejéből, autodidakta módon gyarapította tudását. A felolvasást Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő mellett nyílt alkalma gyakorolni, amikor az írónő férje főügyészi kinevezése révén, 1862-ben a városba került.
Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné
Egyenes út a császári udvarba
Erzsébet császárné 1863-ban határozta el komolyan, hogy magyarul kezd tanulni. Egy évre rá már olyan jelentős előrehaladást tett a magyar nyelvi tanulmányokban, hogy olyan kísérőnőt keresett, akivel ezen a nyelven tud beszélgetni. Az elé terjesztett listáról az utolsó helyen megnevezett hölgy arcképét kérte, s az annyira megtetszett neki, hogy azonnal magához is rendelte Ferenczy Idát, és a találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Hogy az egyszerű, kisnemesi sorból származó Ferenczy Ida neve hogy került fel ennek a listának az aljára, az mind a mai napig vitatott. A feltételezések általában Deák Ferenc és Almásy grófné nevét szokták említeni. Ferenczy Gergely mindazonáltal örömmel engedte el leányát Bécsbe: „Katonát nem tudok adni a császárnak, hát odaadom a lányomat a császárnénak”. Bizonyára az is szerepet játszott a döntésben, hogy Ida 25 éves korában még pártában volt, ami akkoriban már szégyennek számított, különösen vidéken. A császárné közvetlen szolgálatában csak hajadonok lehettek, férjes asszonyok nem, Ida pedig önként lemondott a házasságról, gyermekekről, saját családról, hogy egy akkor még számára ismeretlen asszonynak a társalkodónője legyen.
Ferenczy Ida levelet diktál
„Ida nekem nem felolvasónőm, Ida nekem barátnőm!”
Erzsébet királyné, aki a bécsi udvarban egyedül érezte magát, azonnal megszerette Idát, a kezdeti időkben napjai nagy részét vele töltötte. A magyar nyelv valóságos „titkos nyelvvé” vált közöttük, s a császárné egy alkalommal így írt róla: „Ida nekem nem felolvasónőm, Ida nekem barátnőm!” Az 1866-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül Andrássy Gyula gróffal, majd később Deák Ferenccel is. Ám Ida nagy szerepet játszott abban is, hogy a császárné a későbbiekben közvetlen levelezést tudott folytatni Jókai Mórral és Eötvös Józseffel is. Mindezek természetesen óriási diplomáciai szerepet játszottak a kiegyezés elérésében.
Ferenczy Ida levelezőpartnerei voltak többek között Falk Miksa, Thallóczy Lajos, a mártírhalált halt miniszterelnök özvegye, gróf Batthyány Lajosné Andrássy Ilona. Személyes barátság fűzte a királyné udvarhölgyei közül gróf Festetics Máriához (1839-1923), őrgróf Pallavicini Edéné gróf székhelyi Majláth Etelkához (1853-1936), gróf Sztáray Irmához, az udvar tagjai közül Nopcsa Ferenchez, Rónay Jácinthoz.
Köznemesi származása miatt nem lehetett udvarhölgy, ezért nyilvános megjelenéseire nem kísérhette el a királynét, aki ilyenkor hosszú, bizalmas leveleket küldött barátnőjének, amelyekben sokszor írt arról, hogy hiányolja őt. Leveleiben mindig a közvetlen és baráti „Kedves Idám!” megszólítást használta. Emellett azért Erzsébet kijárta férjénél, hogy Idát brünni alapítványi hölggyé nevezzék ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett a számára. Ferenczy Ida hivatalosan felolvasónői minősítésben szerepelt a császárné személyzetében. Szobái a Burgban és Gödöllőn is közvetlenül Erzsébet királyné szobáihoz csatlakoztak, és a Schönbrunnban is kiemelt helyen voltak.
Titkok, szerelmek...
Ferenczy Ida annyira szerette úrnőjét, hogy még azt az ötletét is kész volt segíteni, hogy Schratt Katalin, a Burgtheather színésznője az ő szobáján keresztül jusson be a Hofburgba, amikor Ferenc Józseffel találkozik. Miután házasságuk megromlott, Erzsébet pedig magányosnak és szomorúnak látta a császárt, előállt azzal, hogy barátnő kell neki, így lett az udvari színésznő 1883-tól lett a császár szeretője. Olyan titokban randevúztak, hogy arról a Ferenc József őrzésével megbízott titkosrendőrség sem tudott. Ezekkel a találkozásokkal kapcsolatban maga a császár is gyakran írt levelet Idának, aki iránti nagyrabecsülése és tisztelete jeléül Benczúr Gyulától megrendelte Erzsébet portréját a számára.
Erzsébet királyné múzeum
Erzsébet királyné halála után
A királyné 1898-ban bekövetkezett halála porig sújtotta; saját szavai szerint: „Erzsébet királyné életével mindent elvesztettem”. A genfi tragédia után a királyné udvartartásának ki kellett költöznie a Burgból. Az egykori felolvasónő először a Reisnerstrassén bérelt lakást, majd kiköltözött Schönbrunnba. Szalonja az osztrák és magyar közélet számos személyiségének találkozóhelyévé vált.
Élete végéig Erzsébet királyné emlékének élt. Maga köré gyűjtötte az elérhető relikviákat és egyik fő szervezője volt az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak. Az 1908. január 15-én nyílt múzeum jelentős látogatottságnak örvendett, majd a II. világháború alatt komoly kárt szenvedett.
Kapcsolata Kecskeméttel
Nem felejtette el származását, sőt, kapcsolatrendszerét felhasználva segítette szülővárosát. Kecskeméthez való ragaszkodása akkor nyilvánult meg a leglátványosabban, amikor 1907-ben Kada Elek (1851-1913) udvari tanácsos, kecskeméti polgármester (akinek a felesége Ferenczy Auguszta, Ferenczy Ida unokahúga volt) kérésére közbenjárt Koburg Fülöp hercegnél a Kecskemét melletti kohári–szentlőrinci puszta megszerzése ügyében. Neki köszönhető, hogy a már opciót szerzett Agrár Bank helyett Kecskemét vásárolhatta meg a 11 ezer holdas birtokot. De egyéb jótékonysági alapítványokat is tett, a Rongyos Egyletnek küldött adományaival hosszú éveken át segítette a kecskeméti rászorulókat és végrendeletében ezer aranykoronát hagyott Kecskemét szegényeire. Az 1909-ben rendezett kecskeméti országos dalostalálkozón pedig vállalta a zászlóanya szerepét.
1928-ban hunyt el az osztrák fővárosban. A bécsi Ágoston-rendiek Loretto-kápolnájában ravatalozták fel, majd holttestét – végakaratát követve – hazahozták Kecskemétre. Hatalmas pompával, koszorúk garmadájával övezve július 3-án a Nagytemplomban felravatalozták. A gyászistentiszteletet Révész István tábori püspök tartotta. Fáy István főispán a következő szavakkal búcsúzott Ferenczy Idától: „Abban a történelmi korban, amelyben ő élt és szerepelt a magyar korona közelében őrangyala volt nemzetének. Mennyien érezték jóságát, szeretetének fényét.” Végül koporsóját a kecskeméti Szentháromság-temetőben helyezték örök nyugalomra a Ferenczy család sírboltjában, apja és testvérei mellett.
Kecskeméten óvoda és utca is őrzi a nevét; 2005-ben a Cifrapalotában kiállítás nyílt életéről.
Forrás: Wikipedia, Múltbanéző - a Bács-Kiskun Megyei Levéltár elektronikus folyóirata, Nagyasszonyok blog
Galéria a Ferenczy család sírboltjáról:
{gallery}trend/kozter/FerenczyIda/sirbolt{/gallery}
Megosztás = Ez klassz, hasznos írás volt!
Köszönjük, hogy ajánlod barátaidnak a Trendalelke.hu-t!
