TrendaLelke

Kecskemét mesés életének egyik mozgatórugója, a gyerkőcök óriási kedvence. No, de vajon hogyan szippantotta be Fülöp Jocit a bábszínház? Mi szeretett volna lenni gyerekkorában? Hogyan bírja a tempót, hogy hivatása mellett otthon négy gyermek várja, hogy mesét olvasson, a gyülekezetben pedig számos fiatal, hogy meghallgassa? Joci beavatott minket a Cirókán kívüli életébe, ahol bizony mint egy vérbeli, bátor mesehősnek, neki is akadályokkal teli utat írt meg a sors. Ismerd meg ezt az oldalát is!

"Egy nőnél különösen fontos, hogy befelé figyeljen és hallgasson az ösztöneire" - vallja Kiszely Ágnes, a Ciróka Bábszínház igazgatónője, aki hallgatott is a belső hangra: már kislányként bábokat varrt, majd a középiskola után egészen Csehszlovákiáig ment, hogy a bábszínház kulisszatitkait elsajátítsa. Noha hazatérve az akkori Magyarországon nem hemzsegett a bábszínházi álláslehetőség, ő mégis kikövezte a maga útját. Kitartó munkája, odaadása és a mesék iránti szeretete most Kecskeméten érződik.

Zöldülő környezet, vegyszermentesen megtermelt zöldség, gyümölcs, közösségi életérzés, kalandtúra gyerekeknek - valahogy így foglalhatnánk össze a Hunyadivárosi Közösségi Kert, röviden HUKK lényegét. Csilla az erkélyen termesztett paradicsomtól jutott el az 1000 nm-es közösségi kertig, amihez leginkább egy "elvetemült közösségi ember" kell, aki megálmodja, utánajár a dolgoknak és összefogja a projektet. Százával lehetnek olyan kallódó telkek Kecskeméten, mint amire Csilláék is rábukkantak, és közösségi használatba vették. Reméljük, hogy a garázsvásárokhoz hasonlóan a nyugaton virágkorukat élő közösségi kertek is meghonosodnak nálunk. Íme a HUKK inspiráló története: