TrendaLelke

Intézményeket, utcákat, tereket történelmi személyiségekről, irodalmi nagyságokról szokás elnevezni, de egy olyan nő, aki sutba vágta a hagyományos női szerepet, és férfinak öltözve kalandorkodta végig a szabadságharcot, igazán kiérdemelte a megtiszteltetést. A reformkor a nőket is magával ragadta, a főúri körök asszonyai élénken kapcsolódtak be a politikai életbe, a március 15-ei forradalom pedig tettekre sarkallta őket. Nemzeti színű fejkötőt varrt Szendrey Júlia, Teleki Blanka tanítványainak maga szavalta el a Nemzeti Dalt. De olyan messzire egyik arisztokrata vagy polgári származású nő sem ment, mint Bányai Júlia, aki Mata Harit megszégyenítő módon szállt síkra magyar szabadság ügyéért.

Minek nekem énmárka? Az nem csak celebnek való? Ilyen és ehhez hasonló tévhitek nyomába eredhetnek a CédrusNet Kecskemét és Második karrier sorozat jóvoltából azok az 50 év feletti kecskemétiek, akik jobban szeretnének érvényesülni akár a munkájukban, akár a hétköznapokban, esetleg épp karrierváltáson gondolkodnak vagy állást keresnek. Az előadó Pajkó Andrea vállalkozásfejlesztési szakember lesz.

A Kecskeméti Katona József Múzeum csapatát sok ifjú, elhivatott szakember gazdagítja, például a 29 éves Kolonics Bence, aki kifejezetten a múzeum miatt költözött Kecskemétre. Az Arcok a vitrin túloldaláról interjúsorozatból ezúttal Bence életútját ismerhetjük meg. Mesél, hogyan került városunkba, mi minden lelkesíti a szakmájában, illetve különleges hobbiját is elárulja.

Ma felébredtünk, és nemcsak a nőnap, hanem egy egészen más világ köszönt ránk. Ez talán nem is lenne akkora gond, ha ez az egészen más világ nem lenne már a vendégünk közel egy éve. Nem kívánt látogatónk ráadásul a kellemetlen fajtából való, hiába takarjuk csak félig a tenyerünkkel a műásításainkat, és kémleljük feltűnően a faliórát, kéretlen vendégünk mégsem igyekszik indulni, vagy ami még rosszabb: újra és újra visszafordul a küszöbről. Össze lettünk zárva ezzel a vad és furcsa idegennel, odaköltözött a nappaliba emigrált laptopiskolába, a fregolin száradó cicás-textilmaszkba, a kiszáradó kezünk bőrének etanolszagába. És ott van a már márciusban elhasznált éves szabadságban, az aggódó bankszámlakivonatokon, régen ölelt rokonaink online mosolyában. Ma pedig itt a nőnap, amikor sokunkat nem kárpótol egy „köszönöm” és egy tulipán a reggeli kávé dermedtsége felett újabb bezártságunk első napján. Fehér Anna vendégszerzőnk írása

Intézményeket, utcákat, tereket történelmi személyiségekről, irodalmi nagyságokról szokás elnevezni, de egy olyan nő, aki sutba vágta a hagyományos női szerepet, és férfinak öltözve kalandorkodta végig a szabadságharcot, igazán kiérdemelte a megtiszteltetést. A reformkor a nőket is magával ragadta, a főúri körök asszonyai élénken kapcsolódtak be a politikai életbe, a március 15-ei forradalom pedig tettekre sarkallta őket. Nemzeti színű fejkötőt varrt Szendrey Júlia, Teleki Blanka tanítványainak maga szavalta el a Nemzeti Dalt. De olyan messzire egyik arisztokrata vagy polgári származású nő sem ment, mint Bányai Júlia, aki Mata Harit megszégyenítő módon szállt síkra magyar szabadság ügyéért.