"Minden egyes cselekedet számít. Minden nap, minden ember tehet a változásért."
Dr. Jane Goodall
"Nagy gyűjtögető vagyok, és ragaszkodom is a tárgyakhoz, de egy idő után a hely már végesnek bizonyul. Ha mégis megválok tőlük, akkor az fontos számomra, hogy jó helyre kerüljenek a feleslegessé vált holmik. A jótékonyság szívügyem, a használt telefonok visszagyűjtésével pedig a környezetvédelemre is felhívhatom a figyelmet" - mesélte Réka arról, hogy miért csatlakozott a kezdeményezéshez.
Negyedik éve fut a „Passzold vissza, Tesó!” elnevezésű, használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány, amelyet a Jane Goodall Intézet, a KÖVET Egyesület az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet közösen hirdetett meg. Az idei első kampányszakaszban 2021. május 1. – június 30. között buzdítják a szervezők a gyűjtésben részt vevőket, hogy készítsenek vagy vásároljanak dobozokat és kezdjék vagy folytassák a gyűjtést. A kampány ez évi támogatója az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
A kampány egyre népszerűbb, 2018 óta több mint 640 helyszínen, összesen 2,5 tonna mobiltelefont gyűjtöttek a résztvevők.
Az együttműködő szervezetek célja a kampánnyal, hogy minél több adatmentes, már nem használható mobilkészüléket, GPS-t vagy táblagépet és ezekhez használt töltőket vegyenek át adományként, elősegítve ezzel a körforgásos gazdaságot, és segítve ezáltal a kongói főemlősök élőhelyének megmentését és a helyi közösségek életét.
A használt készülékek kincset rejtenek, többek között 17-féle fémet lehet visszanyerni belőlük, például aranyat, ezüstöt, palládiumot, rezet koltánt. A mobiltelefonok előállításához szükséges nyersanyagok, például a koltán bányászata Afrikában veszélyeztetett fajok (pl. gorillák, bonobók és csimpánzok) élőhelyét, fennmaradását és a helyi közösségek érdekeit fenyegetik. Ezt a folyamatot szeretnénk megfékezni, ha ugyanis a használt mobiltelefonokban található fémek újrahasznosítása nagyobb mennyiségben valósul meg, akkor az előállításukhoz szükséges ércek bányászata várhatóan csökkenni fog. A visszagyűjtött készülékek újrahasznosításáról Magyarországon az Inter-Metal Recycling Kft. gondoskodik. Első körben leválasztják az értéktelen előlapokat, a káros anyagnak minősülő akkumlátorokat. A belső részeket gyakorlatilag porrá zúzzák, felhevítik, majd kinyerik belőle a fémeket.
Tények
2018-ban 5.100.000.000 mobil jutott a 7.6 milliárd emberre.
1996-óta 6.000.000 ember halt meg a koltán bányászat következtében.
Számítások szerint, ha a növekedési tendenciák ebben az ütemben folytatódnak 2025-re a 8.6 milliárdnyi emberiségből 5.9 milliárd előfizető lesz.
Ebből következően 2020-ra a koltán kereslet meghaladhatja az 1000 tonnát.
Miért van szükség a mobilok újrahasznosítására, és mi az a “koltán”?
A koltán nevű ércből nyerik a tantál nevű fémet. Ezt kondenzátor bevonatok készítésére használják, így megtalálható a mobilokban, a laptopokban, gps-ekben, táblagépekben.
A világ koltán készletének 80% Afrikában található, ennek is nagy része a Kongói Demokratikus Köztársaságban (DRC). Ugyanott, ahol a hegyi gorillák, Grauer gorillák, bonobók, a csimpánzok is élnek. Élőhelyüket drasztikusan megváltoztatja a bányászat. Az erdők területe csökken, a meglévőket pedig a kitermeléshez használt utak hálózzák be.
A bányák jó része illegális. A bányákból az ércet gyakran Kigaliba (Ruanda) csempészik, melyet “Coltanville”-nek is neveznek, arra utalván, hogy a település az ásványból él. Ruanda, annyi koltánt exportál főleg Kínába, amennyi hivatalosan nincs is az országban, így próbálják a DRC-ből érkező fémet tisztára mosni. A koltánt hajóval szállítják Kigaliból a nyugat-európai országokba, és így gyakorlatilag lehetetlenné is teszik az érc eredetének követését. Illegális bányászat a gorillák otthonául szolgáló Kahuzi-Biega Nemzeti Park, Itombwe Rezervátum, Virunga Nemzeti Park (határ)területein történik.
Hogyan folyik a bányászat, milyen konfliktusokat okoz a térségben?
A kongói bányászat biztonsági feltételeiről jobb nem is beszélni. A gyermekmunka mindennapos, azonban mindennek tetejében a bányákat illegális félkatonai szervezetek tartják felügyeletük alatt.
Ezek mind külszíni bányák, amiket erdőírtással kezdenek egy-két futballpályányi területen, amit folyamatosan szélesítenek. Apró méretű járatokat vájnak a földbe, amiket rozoga támfákkal erősítenek meg. Az apró járatokba a gyerekek könnyedén beférnek.
A munkáért a bányászok, ha szerencsések, napi 1-2 dollárt kapnak. A szerencsétlenebbek feleségét és lányait fogolyként tartják, vagyis az ő életükért cserébe bányásznak a férfiak. A bányászat sokszor szinte kizárólagos bevételi forrás a kongói férfiak számára – a földjeiket a lázadó katonai szervezetek magukévá teszik, így szó szerint elvéve a mindennapi betevőjüket.
Az állatokat hogyan érinti a bányászat?
Ezrével öli le a vadállatokat azért, hogy ezeket az embereket helyben élelemhez juttassák. „A nemzeti park dolgozóinak megfigyelése szerint 2000 decemberében mintegy 3150 bányászatból élő család (>10000 fő) költözött a Kahuzi-Biega Nemzeti Park területére. A családokat mintegy 300 vadász kísérte, akik a bányákat felügyelő milíciától kapott Kalashnikov fegyverekkel lőtték az állatokat, hogy élelemként szolgáljanak a bányászok számára. Feltételezhetően mintegy 3700 elefántot és 8000 gorillát mészároltak le.”*
Passzold vissza, tesó!
Gyűjtőpont: Petróczi Réka fotóstúdiója
Kecskemét, Szent István krt. 24.
Nyitva: portaszoglálat 0-24 óráig
Tetszett a cikk?
Ajánlj másnak is bennünket!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
