HUKK áttekintés
- Szervező: Szilberhorn Adorjánné, támogató a Hunyadivárosi részönkormányzat
- Alapítás: 2012. március
- Cím: 6000 Kecskemét, Daróczi köz, a Hunyadivárosi Közösségi Ház mögötti terület
- Nyitvatartás: Ha kertész van, nyitva van, ha kertész nincs, zárva.
- Teljes alapterület: 1000 négyzetméter
- Megművelt terület: 540 négyzetméter
- Parcellák száma: 15
- Kert jellege: közösségi – családi biokert
- Kert funkciói: vegyszermentes zöldséges kert, fűszer- és gyógynövényekkel, virágokkal, a gyerekeknek játszásra alkalmas térrel (homokozó, babfuttató indián sátor, stb), sütögető résszel, közösségi térrel
Trendalelke: Honnan jött az inspiráció a közösségi kerthez?
Szilberhornné Csilla: 2011 őszén a Nők Lapjában olvastam, hogy Budapesten elindult az első közösségi kert a Millenárison, és ez nekem nagyon megtetszett. Olyan embereknek, akiknek nincs családi házuk, nincs saját kertjük, mégis szeretnének a szabadban lenni, ismerkedni, növényeket nevelni, remek lehetőséget kínál. Egy időben a 3. emeleti erkélyünkön próbáltam paradicsomot termeszteni, aztán megfogalmazódott bennem a gondolat, milyen jó lenne ezt továbbfejleszteni és létrehozni a Hunyadivárosban egy közösségi kertet.
Neked ez a szakmádba is vág, ugye?
Élelmiszeripari végzettségem van: élelmiszertechnológus mérnökként végeztem Budapesten, sütő-édes szakon, tehát a gabona, mint iparnövény, valamelyest kapcsolódik az itteni tevékenységemhez. Tavaly volt alakor búzám egy kis területen. Érdekes volt nevelgetni, mert nem nagyon vetik, hiszen sokkal kevesebb mennyiségben terem az ún. ősbúza, mint a többi. Egy magbörzén sikerült magot szereznem, viszont nem tudtam learatni, mivel az őszi esős időszakban eldőlt és kicsírázott.
A búza tehát nem vált be a közösségi kertben. Mi az, amit érdemes ültetni?
Sok mindent meg lehet termelni, nekem első évben például nagyon jó lett a zöldbabom, kb. 15 kilónyit leszedtem, sok minden más mellett a 6x6 méteres területen. Akkor mindenkinek nagyon jó termései voltak, hatalmas céklák, uborkák, paprikák termettek. Az eper is slágernövény.
Idén már nekifogtatok a veteményezésnek?
Amit már lehetett, elvetettünk, most jön majd a palántázós időszak - paprika, paradicsom, tökfélék. (Megjegyzés: Az interjút áprilisban készítettük.) Láttam olyat is, akik kint hagytak ősszel egy cukkinit, annak a földbe került magja pedig idén kikelt. A gyógynövények nagyon könnyen elterjednek, ilyen a citromfű, menta, kakukkfű, zsálya, csalán.
Használjátok is ezeket a gyógynövényeket otthon?
A csalánt én például a nokedli tésztájába teszem.
Mit szól ehhez a család? Bevallom őszintén, még soha nem hallottam csalános nokedliről. Hogyan készül?
A nagyobbik gyerekem odavan érte, mindig kérdezi, mikor lesz már csalános nokedli. Egyébként a friss hajtásvégeket forrázom, utána turmixolom, ez kerül a nokedli tésztájába, amit szép zölddé színez a massza.
Arról beszéltünk, honnan jött az ötlet, de biztosan kellett egy nagy adag bátorság, energia, idő is, hogy létrejöhessen a közösségi kert. Nehéz volt megvalósítani az álmod?
Egy magánterületet kaptunk meg használatra, az önkormányzat részéről Pászti András képviselő úr járt közben az érdekünkben. A tulajdonosnak annyi kikötése volt, hogy rendezett legyen a terület, a kerítésen kívüli részt is gondozzuk, így cserébe ingyen megkaptuk használatra.
Hogyan találtál magadnak társakat a közösségi kerthez?
A lányom pár hónapos volt, amikor elkezdtük. A Hunyadivárosi Baba-Mama Klubba jártunk, ott leltem társakra, akik aztán hívtak másokat, továbbá hirdettük is. 8 családdal indultunk el 2012 márciusában. Hasznosabbnak találtuk az effajta időtöltést, mint a játszótéren ücsörgést. Itt a gyerekek jó helyen vannak, jó példát látnak, miközben mi is hasznosan múlatjuk az időt.
Tehát szeretnéd a gyermekeidnek továbbadni ezt a szeretetet és érdeklődést.
Igen, mindenféleképpen. Így láthatják, mi mindent ad a természet, ha gondoskodunk róla. Nekik igazi kalandtúra a kert, mert ott vannak a virágok, a sok-sok bogár, gyík, madár, szóval nagyon szeretnek lejárni. Segítenek ültetni, locsolni. Látják a folyamatot, hogy elvetik a magot, abból kikel valami, amit majd megeszünk.
Mennyi munka van a közösségi kertben?
Sok. De nem feltétlenül kell például minden egyes nap lemenni locsolni, ha ügyesen csinálja a dolgos kertész: besegítünk egymásnak. Pénzráfordításban sem kell nagyban gondolkodni. Ha valakinek van felesleges magja, palántája, azt cserélgetjük.
Jó közösség épült a kert által?
Úgy gondolom, igen. Bár ritkán van együtt a társaság. Minden évben tartunk egy évindító értekezletet. Az elején többet jártunk össze, mert akkor a közös munka is több volt - parcellázás, kerítésépítés, stb. Érdekes, hogy Pesten másképp működnek a közösségi kertek. Ott a közösségi kertek nagyobb arányban a közösségről szólnak, és csak kisebb részben a kertről: több a közös program, közvetlenebbek az emberek, emellett kisebb parcellákon kertészkednek, de többen. Nálunk inkább fordított az arány. Kecskeméten funkcionálisabb, célorientáltabb a társaság.
Mindenki vegyszermentesen gondozza a maga területét?
Igen. Ha a bogár lerágja a levelet, akkor lerágja. Alkalmazhatunk persze természetes növényvédő módszereket, vagy a növénytársítás szerinti ültetést, de azért ilyen kis területen ez nehezen megvalósítható. Évről évre más hullám jön: tavaly a poloska a paradicsomot támadta, előtte földi bolhákkal gyűlt meg a bajunk, korábban tetűinvázió volt. Ilyenkor sem alkalmazunk vegyszereket. Ez a gyermekeknek is jobb így, mivel előfordul, hogy belecsipegetnek ebbe-abba, ezért alapegyezség a vegyszermentes kertészkedés. Az én kisebbik gyerekem itt például marokszámra eszi a metélőhagymát, otthon meg nem akarja megenni.
Mennyi mindent tudtok megtermelni magatoknak?
Az önellátáshoz messze nem elég, ez inkább kikapcsolódás, életforma. Gondoskodunk valamiről, a munka után aktív pihenést nyújt. A vasárnapi ebédhez is mindig van friss levesbe való zöldség, csak le kell érte szaladni.
Mire vagy a legbüszkébb a közösségi kert kapcsán?
Hogy egy álomból valóság lett.
Szerinted mi kellene ahhoz, hogy Kecskeméten elterjedjenek a közösségi kertek? Egyáltalán van rá szükség?
Úgy gondolom, szükség van rá, közösséget épít. A háztömbben elválasztanak minket a falak, itt szabadon köttetnek emberi kapcsolatok. Mondják, hogy vendégszerető a magyar, de valahogy a közösségektől elzárkózunk. Kell tehát egy elvetemült ember, aki elvállalja a szervezést, kellenek támogatók, akik pénzzel is az ügy mellé tudnak állni, és persze szükség van olyan emberekre, akik részt kívánnak venni benne.
Hogyan látod a várost közösségi szemmel?
8 éve lakunk itt, azt veszem észre, hogy egyre inkább fejlődik, ami nagyon pozitív, mint a rengeteg program is. Élhető város, amiért mi magunk is sokat tehetünk, tőlünk, egyénektől, közösségektől függ, milyen lesz a jövőben.
Tetszett, amit olvastál?
csatlakozz facebook oldalunkhoz,
és nem maradsz le a kecskeméti nőknek fontos hírekről, eseményekről, ajánlókról.
Kecskeméti nőnek lenni jó!
